Füles és pajtásai

Köszönjük!

2011-11-30T00:09:00.001-08:00

Sikeres adomány-gyűjtés

2011-11-27T07:17:00.000-08:00

A ditrói Közbirtokosság
nagyobb mennyiségű használt deszkát és tüzelőanyagot
adományozott egyesületünknek,
az elszállításban a ditrói Polgármesteri Hivatal nyújtott
segítséget.
Ugyanakkor ditrói és alfalvi lakósok is megajándékoztak "lakatlan" kutyaólakkal.

Az adományokat
a gyergyói kutyamenhelyet adminisztráló
Gyergyói Állat- és Természetvédő Egyesületnek adtuk.

Mindenkinek
nagyon szépen köszönjük,
a további támogatást
is szivesen vesszük!

videó:Adománygyűjtés - képekben

2011-11-26T02:35:00.001-08:00

Sikeres volt az ivartalanítási kampány

2011-10-25T11:33:00.000-07:00

Sikeres ivartalanítási kampányt zártunk, noha voltak apró-cseprő bosszúságok... Lényeg, hogy hat nap alatt összesen 105 kutyát, macskát ivartalanított a németországi Bruno Pet állatvédő szervezet két orvosa. Ezúttal is köszönjük a Bruno Pet-nek, hogy támogattak a költségek egy részével, valamint Ninának és Carinának, hogy eljöttek és elvégezték a műtéteket, és nem utolsó sorban a csíkszeredai Pro Animalia Alapítványnak, amelynek komoly szerepe volt abban, hogy létrejött ez a kapcsolat. A kampányt partnerségben végeztük a Gyergyói Természet és Állatvédő Egyesülettel, ami gyakorlatilag annyit jelentett, hogy a menhelyen lévő rendelőt a rendelkezésünkre bocsátották, cserében 52 kutyájukat ivartalaníttattuk. Emellett a két orvosnő ivartalanította a különböző udvarokon, gazdáknál lévő, a mi egysületünk védnöksége alatt álló 9 kutyát is, illetve 2 utcán kószálót, 25 gazdás kutyát, 6 kóbor cicát és 11 gazdás macskát. Egyébként erről két cikket is írtam a Hargita Népébe és a Krónikába. Emellett tévéknek adtunk interjút és a kollégák is írtak róla. Az alábbiakban néhány fotót töltök fel, hogy láthassátok kb. mi is történt.

Carina és Vicus egyezkednek.

Ditrói cicát készítenek elő a műtétre.

A cicákat eléggé furcsa pozicióban, fejjel lefele függesztve műtötték.

Pici, alig egy-két centiméteres vágást ejtettek a nőstény kutyák, macskák hasán.

Carina, Nina és Zsóka.

Ezzel az autóval jöttek a német lányok.

. . . . . . . . . . .

Több ivartalanított kutya, kevesebb kóbor eb

. . . . . . . . . . .

Ingyenes ivartalanítási kampány a Gyergyói-medencében

2011-10-12T21:54:00.000-07:00

A Füles Állatvédő Egyesület október 14-19. között ivartalanítási kampányt szervez a Gyergyói-medencében. Mint tudjátok másfél évvel ezelőtt szerveztük az első hasonló kampányunkat, akkor a nagyváradi SOS Dog's állatmentő szervezet segítségével sikerült összehozni a kampányt. Utána a németországi Bruno Pet állatvédő szervezet két orvosnője volt itt, akik idén már második alkalommal végzik ingyenesen a műtéteket. A kampány elsősorban azoknak a felelősségteljes gazdáknak szól, akik nem óhajtják túlszaporítani kutya-macska állományukat ezáltal gyarapítva az utcán kószáló gazdátlan állatok számát, de nem rendelkeznek azokkal az anyagiakkal, amik a műtéti beavatkozáshoz szükségesek. Ugyanakkor ivartalaníttatjuk a gyergyószentmiklósi menhelyen lévő kutyákat is, illetve várjuk azon intézmények, cégek jelentkezését is, amelyek udvarukra befogadtak kóborkutyákat, azonban a szaporulattal nincs mit kezdeniük.
Az ivartalanítás ingyenes, azonban adományt szívesen elfogadunk bárkitől, aki úgy véli, hogy a műtétért cserébe szívesen hozzájárulna valamivel a Gyergyói Állat és Természetvédő Egyesület által működtetett menhely fenntartásához, illetve az állatvédelem ügyéhez.

Mit kell tudni az ivartalanításról?

- az ivartalanítás ma már rutinműtétnek számít;
- a műtét alatt a kutyákat elaltatják, és már egy óra múlva távozhatnak az állatorvostól;
- okosan összeállított étrenddel és a megfelelő mozgási lehetőség biztosításával elkerülhető a kutyák elhízása;
- az ivartalanított kutyák kevésbé hajlamosak az elkószálásra és az agresszív viselkedésre;
- az ivartalanított kutyák nem verődnek falkákba;- az ivartalanítással járó költségek nem túl magasak;- a Füles Állatvédő Egyesület rendszeresen szervez ivartalanítási kampányokat;
- ha ivartalaníttatja kedvencét, hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb kóborkutya kószáljon települése utcáin.

Miért kell ivartalaníttatni a házi kedvenceket?

- egy nem ivartalanított nőstény kutya és párja, amennyiben sem őket, sem az utódaikat nem ivartalaníttatják, rendkívüli gyorsasággal szaporodnak;
- kölykeikkel együtt néhány év alatt számos kiskutyának adnak életet.
De beszéljenek a számok...
- 1 év alatt: 16
- 2 év alatt: 128
- 3 év alatt: 512
- 4 év alatt: 2048
- 5 év alatt: 12.288
- a kutyaszerelem nem ismer határokat;
- a legnagyobb elővigyázatosság sem elég, ha egy nőstény kutya tüzel, mert ilyenkor csak az ösztöneire hallgat;
- a környéken „portyázó” kankutyák mindent megtesznek azért, hogy „randevúra” hívják a nőstényeket;
- amennyiben nőstény kutyája vemhes lesz, ÖN lesz érte a felelős;
- Önnek kell szerető gazdát és befogadó otthont keresni akár mind a kilenc megszületett kölyökkutyának;
- a nem kívánt kiskutyák vízes vödörbe fojtása babár, nem emberi módszer a túlszaporodás megfékezésére;
- de az sem megoldás, hogy a kiskutyákat kartondobozba téve kiteszi az első útjába kerülő kuka mellé.

Ha mérlegelte ajánlatunkat, vegye fel a kapcsolatot Zsókával a 0744-223.612-es, illetve Évikével a 0723-255.105-ös telefonokon.

Kedvencével együtt szeretettel várjuk jelentkezését!

Segíts, hogy segíthessünk!

2011-10-04T11:22:00.000-07:00

Kaláka és Nemzeti Gulyás Nap

2011-08-28T01:57:00.000-07:00

Kössük össze a hasznost a kellemessel - gondoltuk mi, a Füles Állatvédő Egyesület tagjai. Piros sapkában Vicus elnökasszonyunk, előtérben Manci, az egyik tag kiskutyával az ölében.

Ezért, egyeztetve a Gyergyói Állat- és Természetvédő Egyesület tagjaival úgy döntöttünk összehívjuk önkénteseinket és támogatóinkat és megvendégeljük őket. Az eseménynek kettős célja volt: egyrészt az önkéntesek kalákamunkában egy kis rendet raktak a menhely körül, másrészt egy tűz köré gyűltek az állatvédők, támogatók, szimpatizánsok és állatbarátok megünnepelni a Csíki Sándor gasztronómus és foodstylist hírdette Nemzeti Gulyás Napot. A képen Levente és Ágota, a Gyergyói állatvédő egyesület két vezetője.

Aki megfelelő öltözetben érkezett, az takarított a kennelekben. Irénke néni - akinek seprű van a kezében - hetente többször is lejár a menhelyre segíteni Leventének. Otthonosan mozog a kutyák közt, mindegyikkel jó barátságban van. Idi néni alkalmanként jön, de mindig segít, ha szükség van rá.

Levente (balról) mesterembereket hívott, mert a bejáratnál betonozni és hegeszteni kellett.

Amíg a lányok takarítottak és a fiúk betonoztak, hegesztettek, a Füles tagjai ételt főztek a kalákásoknak. Erről részletesebben beszámoltam a fakanálforgatós blogomon, aki kíváncsi rá, itt elolvashatja.

Szimpatizánsok is jöttek, ők játszottak a kutyákkal, mert erre is nagy igény volt az ebtársadalom részéről.

A kis pockos mindenkitől kunyarált, majd teli pociját pihentette a kerítés melletti árnyékban.

Az egyik virgonc kutyus belepottyant a fáradt olajba, Irénke néni vette észre, aztán Vicussal ketten megfürösztötték.

Dél körül érkeztek a támogatók, akik az önkéntesekkel és velünk együtt fogyasztották el a bográcsost.

Gondjainkról, problémáinkról is tárgyaltunk támogatóinkkal. A fotón Ágota és Sándor, aki a helyi húsüzem igazgatója.

Levente eteti a kutyákat.

Manci és Vicus a szemetet szedte össze az udvaron.

Jó étvággyal ropogtatta az ebtársadalom a száraztápot.

Mielőtt hazatértünk volna, elbúcsúztunk kedvenceinktől.

Néhány lényeges és fontos dolog, amiről egyezség született a két állatvédő egyesület között:

1. Minden hónap utolsó szombatján szervezünk egy kalákát a menhelyen, amelyre meghívjuk az önkénteseket és szimpatizánsokat.

2. Minden évben a Nemzeti Gulyás Napján nyílt napot szervez a két egyesület közösen a menhelyen.

3. A Füles rövidesen megint ivartalanítási kampányt szervez, amikor jön a két német orvosnő. Természetesen, ez alkalommal is előnyben a menhelyi kutyák, illetve a különféle udvarokban lévő félig gazdátlan kutyák.

4. Közös állásfoglalásban tájékoztatjuk a magyarországi állatvédőket, hogy semmi közünk Sz. G. partizánakciójához és elhatárolódunk tőle.

5. Beadványban tájékoztatjuk az önkormányzatot, hogy Sz. G. nemzetközi botrányt keltett azáltal, hogy valótlanságokat állított a gyergyói állatvédelem helyzetéről.

2011-08-07T23:46:00.000-07:00

Ne így !

2011-06-28T11:02:00.001-07:00

Aranytojást tojó kóbor kutyák

2011-06-03T01:20:00.000-07:00

Ismét napirenden van a kóbor kutyák megölését engedélyező törvénytervezet, mely minden valószínűség szerint csak azért nem ment át az elmúlt napokban a döntéshozó testületen, mert az állatvédők vehemensen és nagy számban tiltakoztak a helyszínen.

&amp;amp;amp;amp;lt;br&amp;amp;amp;amp;gt;

Szabályzat - hátha lesz valami

2011-05-10T11:57:00.000-07:00

Hozzávetőleg egy hónappal ezelőtt leadtunk az önkormányzatnak egy szabályzattervezetet, amely főleg az ebtartásra vonatkozik. Agyaltunk rajta jó sokat Zsókával és Vicussal, ha nem tévedek, Ágotáéknak is voltak javaslataik, azt is figyelembe vettük. Kicsit inspirálódtunk az internetről is és dokumentálódtunk az érvényben lévő törvényekből, aztán elfogadtunk egy végleges változatot és leadtuk az önkormányzatnak. Ma tudtuk meg a jó hírt, hogy az alpolgármester és a polgármester jónak ítélte meg a szabályzatot és hajlanak arra, hogy együttműködésben velünk a szabályzat szerint próbáljuk felvenni a harcot az állataikról nem gondoskodó felelőtlen gazdákkal.

De addig is még van néhány nap május 15-ig, és ha alaposan szétnéztél a blogunkon és úgy véled érdemes bennünket támogatni az oldalsávban megtalálod az egyesületünk adatait, ami alapján kitöltheted az adóívet és rendelkezhetsz a jövedelemadód 2 százalékáról. Ne hagyd ki! Inkább nekünk add, semmint az államkasszát gazdagítsd vele!

KÓBOR MEGOLDÁSOK - Hogyan kezelnék a gazdátlan ebek kérdését az önkormányzatok?

2011-04-06T01:16:00.000-07:00

Egyesek az elaltatás lehetőségét sem vetik el, de többen emberségesebb megoldásokban gondolkodnak. Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Gyergyó városvezetőit kérdeztük.

Masszív felháborodást keltett március elején az állatvédő szervezetek és az állatbarátok körében az a tervezet, amely lehetővé tette volna az önkormányzatok számára, hogy belátásuk szerint oldják meg a kóborkutya-problémát. A parlament alsóházának közigazgatási bizottsága által jóváhagyott jogszabály amellett, hogy engedélyezte volna az ivartalanítást, örökbeadást vagy a kutyamenhelyen való tartást, nem zárta volna ki a gazdátlan ebek elaltatásának lehetőségét sem. ...

A kóbor kutyák elaltatása ellen tüntettek:

2011-03-02T04:22:00.000-08:00

Mintegy ötven személy vett részt tegnap Kolozsváron a kóbor ebek elaltatása elleni tiltakozásként szervezett villámcsődületen, míg Temesváron mintegy 60 állatbarát gyűlt össze.

Felhivás

2011-02-10T23:43:00.001-08:00

...mert mindenhol vannak bajba került gazdátlan kutyusok

2011-01-20T03:48:00.000-08:00

2010-11-05T03:32:00.000-07:00

Házikedvenc-ivartalanítás

2010-11-05T00:40:00.000-07:00

Remetén, Ditróban és Gyergyószentmiklóson összesen 63 kutyát és macskát ivartalanítottak az elmúlt napokban. Az önkéntesek által ingyen végzett beavatkozásra nagy az igény, jövőre meg kell ismételni az akciót.

Dr. Mág Rita és asszisztense a nagyváradi S.O.S. Dogs nevű, angliai támogatású szervezet keretében érkezett Gyergyó térségébe, a Füles Állatvédő Egyesület meghívására, és összesen 63 kutyát és macskát sikerült ivartalanítaniuk. Többnyire nőstény kutyák ivartalanításáért jelentkeztek a gazdák – közölte lapunkkal Orosz Zsóka. Rengeteg volt a feliratkozó, s amint híre ment a településeken ennek az akciónak, még az esti órákban is sokan érdeklődtek, hogy házi kedvencük fogamzásgátlására lenne-e lehetőség. „Remetén kevesebb jelentkező volt, délután még a menhely néhány kutyáját is sikerült megműteni, de Ditróban és Gyergyószentmiklóson még késő este is dolgoztak az állategészségügyiek" – mondta a Füles Egyesület munkatársa, hozzátéve, jó célt szolgált Hargita Megye Tanácsának támogatása is, mert különben az ivartalanításért legalább 100 lejt kellett volna fizetnie a gazdának.

A nagy érdeklődés miatt jövőre is tervbe vettek hasonló akciót, ám nem tudják, hogy sikerül-e ingyenesen megszervezniük azt, vagy egy kis hozzájárulásra lesz szükség a tulajdonos részéről is.

Hargita Népe

2010. november 02. kedd, XXII. évfolyam 215. szám

"Kutyabajra" önkéntes orvosság >>

2010-11-03T08:26:00.000-07:00

Ivartalanítás Gyergyóban, önkéntesekkel

Hatvanhárom házi kedvencet sikerült ivartalanítani az elmúlt napokban a gyergyószentmiklósi Füles Egyesület és a nagyváradi S.O.S. Dogs nevű, angliai támogatású szervezet együttműködése eredményeként. Az akció egyben figyelemfelkeltés is a kutyatartó gazdák felé: az ivartalanítással nem csak a szaporodás rendkívüli méretét és a kóbor kutyák elterjedését lehet szabályozni, de a gyakori daganatos betegségektől is meg tudjuk óvni kedvenceiket.

A Füles Állatvédő Egyesület

2010-11-01T04:17:00.000-07:00

köszöni

a nagyváradi SOS Dog’s Állatmentő Szolgálatnak és munkatársainak, dr.Mág Rita állatorvosnak és Zeki Bosnakoglu állatorvos asszisztensnek, Hargita Megye Tanácsának, dr. Gáll József gyergyóremetei, dr. Szabó Szabolcs gyergyóditrói, dr. ifj. Gáll József gyergyószentmiklósi állatorvosnak az első ingyenes ivartalanítasi kampány lebonyolításában nyújtott segítségét.

Ugyanakkor köszönjük minden házi kedvencéről felelősségteljesen gondoskodó gazdának, hogy élt a lehetőséggel és ezzel hozzájárult, hogy kevesebb kóborló csellengjen az utcákon.

Ivartalanítás Hargitában - képekben

2010-11-01T00:57:00.000-07:00

Ivartalanítás Hargitában - képekben

Ivartalanítás Hargitában >>

2010-11-01T00:49:00.000-07:00

Több mint kétszáz kutyát és macskát ivartalanítottak Hargita megyében a német Bruno Pet, illetve a nagyváradi SOS Dogs állatvédő szervezet szakemberei.

2010-10-23T00:04:00.001-07:00

Kutyatámadások háttere >>

2010-10-22T23:55:00.000-07:00

Aligha lehetne szebben írni a kutyáról, mint ahogy azt már Platon, a nagy görög gondolkodó időszámításunk előtt több száz évvel tette.
Így fogalmazott: “a kutya a természet kincsestára, a fáradtság menedéke,
a hűség példaképe, az éberség tükre, az értelem dísze, a modor jelképe” ….

2010-09-29T23:24:00.001-07:00

Parlamentari in vizita la cainii comunitari >>

2010-09-24T23:47:00.000-07:00

Comisia de administraţie din Parlament a vizitat ieri Adăpostul de câini comunitari de la Câmpu Frumos

COMUNICAT DE PRESA - FNPA >>

2010-09-24T23:36:00.000-07:00

Ideiglenes befogadókat keresünk!

2010-06-14T07:35:00.000-07:00

Miért is jó szállást adni egy-egy bajba jutott kutyának?

Nem jó! Macera, felelősség, néha korlát, hiszen időnként át-át kell szervezni az embernek az életét. Valamiért mégis egyre többen választjuk a kutyázásnak ezt a módját. Több oka is van ennek, bármelyikünk kutyája kerülhet olyan helyzetbe, hogy az életét köszönheti annak aki átmenetileg felelősséget vállal érte. Én életem végéig hálás lennék annak aki akár egy elvesztés, baleset, családi tragédia kapcsán befogadná Őt. Egyetlen kutya sem tehet róla, ha ilyen helyzetbe kerül. Miattunk születnek, tőlünk tanulják meg azt ami a létezésükhöz, a biztonságunkhoz szükséges, mi döntünk arról hol és hogyan éljenek. És sajnos miattunk: gazdik miatt kerülnek sokszor az utcára vagy menhelyre, ahol ugyan biztonságban vannak de a túlzott létszám és állandó pénzhiány miatt nehéz a sorsuk.

Mindenki adna pénzt állatvédelemre ha nyerne a lottón vagy örökölne egy nagyobb összeget..... Sajnos ezt nincs igazán idő kivárni. Viszont sokat segíthet azzal bárki, ha az udvarán álló kutyaházba vagy az előszobában lévő kutyakosárba beenged egy ebet néhány hétre. Ez több, mint adomány - sokuknak ez az élet. És egyben segítség ahhoz ami az ideiglenes befogadás célja: tanulni és tanítani, látni ahogyan egy összeszáradt kóróból, egy senki kutyájából, valaki koloncából néhány hét alatt az ember virágzó kis fácskát nevel. Olyan ebet aki újra bízik, játszik, sétál, figyel és megmutatja az igazi arcát amit talán a gazdája sem ismer. És nap mint nap rácsodálkozunk hogy ez a kutya miért is nem kellett senkinek? Hiszen tökéletes, néha azt is megbocsátjuk, hogy kicsit azért hisztisek, kicsit azért rendezkednek mert a mentett kutya a leghálásabb lény a földön! Nála már csak az az ember hálásabb aki egy napon meglátja a hirdetésünket és telefonál hogy megnézné a kutyát, aztán eljön (nekünk ilyenkor szorul ösze a gyomrunk, hiszen ha tetszenek egymásnak el is viszi!) és valóban elviszi és utána Ő lesz a világ leghálásabb lénye hiszen megmentettük Neki azt a csodálatos kutyát aki addig csak éhezett, fázott, kallódott valahol a nagyvilágban és ideiglenes befogadók nélkül soha nem találtak volna egymásra.

(forrás: http://www.spanielmentes.hu)

Kérjük, aki teheti, segítsen !

Köszönjük !

0723-255105 ; 0744-516599; 0744-223612

"UE respecta viata"-Prima tv.

2010-05-12T01:32:00.000-07:00

Problema cainilor fara stapan din Romania a ajuns şi la Bruxelles. Daciana Sârbu susţine această cauza iar în calitate de vicepresedinte al INTERGRUPULUI PARLAMENTULUI EUROPEAN PENTRU BUNASTAREA ANIMALELOR, europarlamentarul roman a organizat o dezbatere la care s-a discutat şi despre situatia cainilor abandonati din România. La discutii au participat Si actrita Monica Davidescu dar si jurnalista Cristina Ţopescu.

Stirea ca in Romania autoritatile vor sa omoare cainii comunitari, in loc sa-i sterilizeze, inspre binele lor, dar si al oamenilor, a facut inconjurul Europei.

Az ember az univerzum ura, vagy vannak más élőlényeknek is jogai? >>

2010-05-07T00:41:00.000-07:00

Egy viszonylag aktuális téma Romániában a kóbor kutyák elaltatása, eszünkbe juttat egy pár régi kérdést: joga van az embernek mindenhez? Jogunk van ahhoz, hogy újratervezzük a természetes biodiverzitást és döntsünk arról, hogy ki marad és ki megy? Nem kellene egy pár alapelvet leszögezni a többi élőlény számára is, még akkor is, ha mi vagyunk a domináns faj a földön?

Csibi Magor

COMUNICAT DE PRESA

2010-05-06T22:58:00.000-07:00

Incepand din 4 mai 2010, dna Veronica Mircea (tel.0729.203.382), Asociatia Bella As Ploiesti si dna Doina Leseschi (0730.981.680), Asociatia Spike, Cernavoada stau zi si noapte in fata Camerei Deputatilor, in GREVA FOAMEI, (dormind pe jos, in saci de dormit), expuse la pericole, pentru a salva animalele fara stapan. Sunt in varsta, sunt bolnave si isi dau ultima picatura de energie si de putere si in cele din urma viata pentru o cauza nobila.
Daca vrem cu adevarat sa rezolvam situatia animalelor fara stapan, daca dorim sa nu ne fie rusine de noi insine si nici in fata copiilor nostri, trebuie sa actionam rational, sa ne unim fortele si inimile pentru a ajuta cauzei. Altfel, vom pierde tot: constiinta, respect de sine; iar sacrificiile facute pana acum vor deveni inutile.
Cei care au facut greva foamei pana acum sunt: prof. Anca Hertea, domnul Viorel Tcaci (greva foamei si a setei si a carui sanatate s-a deteriorat fara putinta de recuperare) si doamnele Doina Leseschi si Veronica Mircea.
Am creat un lant al grevei foamei.

38 OAMENI SE AFLA IN ACEST MOMENT, IN GREVA FOAMEI, IN TOATA TARA,
pentru a cere o gestionare corecta, civilizata, umana a cainilor fara stapan,
prin STERILIZARE si NU prin UCIDERE.

Artisti, precum Bianca Ionescu, s-au oferit sa tina simbolic un astfel de protest timp de o zi..
Aratam lumii ca nu suntem o tara de barbari ci o tara care tinde spre civilizatie si care-si rezolva problemele pe care si le-a creat singura intr-un mod demn de specia umana!

Prof. ANCA HERTEA

FEDERATIA NATIONALA PENTRU PROTECTIA ANIMALELOR (FNPA) - COMUNICAT DE PRESA

2010-05-05T03:32:00.000-07:00

Cea mai dezaprobata masura: Eutanasierea

Considerand ca redarea rezultatelor sondajului efectuat de catre eResearch Corp in privinta modului de gestionare a cainilor comunitari a fost prezentata trunchiat ne rezervam dreptul de a da un comunicat in acest sens relevand aspectele cele mai de interes aparute in comunicatul dat de catre institutul ce a efectuat sondajul.

Astfel:

“Cea mai dezaprobata masura dintre cele propuse in proiectul de lege este eutanasierea cainilor fara stapan neadoptati in termen de 7 zile”.

Astfel 67% NU sunt de acord cu eutanasierea cainilor fara stapan.

70% dintre cetateni opteaza pentru castrare ca fiind cea mai buna solutie

74% nu sunt de acord cu amendarea cetatemilor ce hranesc cainii fara stapan pe spatiu public

Procentele care apar in cateva publicatii ca 71% si respectiv 66% dintre cetateni ar dori eutanasia cainilor sunt preluate ciuntit fiind vorba in fapt de eutanasierea doar a cainilor bolnavi si respective agresivi (asa cum reda sondajul).

Singurul program care a dat rezultate: Sterilizarea

Dupa cum s-a dovedit prin statistici si rapoarte bazate pe studii efectuate de catre OMS si alte institutii, dupa cum, de altfel, Romania are propria experienta in acest sens, uciderea nu reprezinta o solutie sustenabila. Singurul program care a dat rezultate oriunde in lume si care, datorita eficientei si modului civilizat de derulare, “imbraca” forma legislativa in multe state, este Sterilizarea, Identificarea, Inregistrarea si Returnarea animalelor cu si fara stapan - program recomandat si sustinut de ONG-urile locale si internationale precum si de O.M.S., implicand costuri incomparabil mai scazute fata de programele de eutanasie sau intretinere in adaposturi.

Cu toate acestea, inadmisibil, prefectul capitalei propune reintroducerea „pedepsei cu moartea” pentru animalele pe care le-am lasat sa se inmulteasca, din dezinteres sau interes. „Garantul respectarii legii la nivel local” incita la nerespectarea legii (eutanasia fiind interzisa prin legea cadru de protectie a anaimalelor) si indeamna cetatenii la violenta.

Consultare cetateni sector 1: Sterilizare sau Eutanasie: ILEGAL

Atata timp cat prin lege se stipuleaza ca eutanasia este interzisa (cu exceptia animalelor cu boli incurabile) este de neconceput sa ceri cetatenilor sa se exprime daca .... legea trebuie sau nu respectata (?!).

15 cabinete veterinare din Bucuresti vor steriliza gratuit cainii

2010-04-30T22:22:00.000-07:00

Gazdátlan ebeket sterilizálnak 15 fővárosi rendelőben - a helyi tanács ingyenes akciója.

15 cabinete veterinare vor steriliza gratuit cainii cu si fara stapan, din Bucuresti, in baza Hotararii Consiliului General al Muncipiului Bucuresti nr. 16/2010, informeaza Orasulanimalelor.ro

A cikk linkje

Már megint a kutya a hibás?!

2010-02-23T04:15:00.000-08:00

Bosszantóan divatba jött mifelénk, hogy mindent fordítva csinálunk, a végén okoskodunk, ahelyett, hogy elejét vennénk, vagy miért is ne, megelőznénk dolgokat. Hogy egyértelműbb és világosabb legyek, megmagyarázom. Például ott van a kóborkutya-ügy, ami újfent nagy vitát robbantott ki a parlamentben, de nemcsak ott, hanem alant a „pórnép” soraiban is.
tovább

Kedves állatbarátok !

2010-02-11T01:26:00.000-08:00

ha egyet értetek az alábbiakban összefoglaltakkal, kérünk, támogassátok aláirásotokkal e Petíciókat, köszönjük !

protestmail-an-Rumaenien
say-no-to-holocaust-of-strays-in-romania
tell-a-friend
petition-toetung-rumaenien

A jó hir,

2010-02-05T04:33:00.000-08:00

hogy megnyilt Gyergyószentmiklóson a 40 férőhelyes állatmenhely.
Régóta várunk erre.

a menhely

Üröm az örömben, hogy egy 40 férőhelyes állatmenhely nem oldja meg városunkban a gazdátlan állatok helyzetét. Ráadásul tapasztalat, hogy, bár szükség van rá, egy ilyen menhely rövid időn belül feltelik és továbbra is kutyusok maradnak az utcán, ezek tovább szaporodnak, egyre csak növelve a cserben hagyott állatok számát.

Nézzük csak:

adott egy 40 férőhelyes kutyamenhely, mely bővithető, de ez időbe és (nem kevés) pénzbe kerül. (tudjuk, hogy a pénz, és ebben az esetben az idő is, a legkevesebb)
adott legalább 200 gazdátlan, szabadon kóborló kutya. (a cél az, hogy ne kószáljanak az utcán)
tudjuk továbbá, hogy a legjobban menedzselt örökbeadási program sem képes az igényelt ütemben rendezni a befogott kutyusok sorsát, ilyen körülmények között. Ráadásul mifelénk (is) rengeteg ember nem engedi meg magának, hogy megismerje a kutyát, mint az ember legjobb barátját, ezáltal otthont biztositva szerencsétlen sorsú kutyusoknak. Szerencsére vannak olyan emberek is, akik ezt megtették. Lehetőségeikhez mérten befogadtak gazdátlan állatokat, persze nem annyit amennyit szeretnének...

Kérdés: milyen kritériumok alapján választódnak ki azok a kutyák, melyeknek, mondjuk, szerencséje van és a menhelyen lakhatnak? Azok a kutyák kerülnek be, melyeket tényleg be kellene fogni ilyen-olyan okok miatt, vagy azok, melyek szelidek, szokva vannak az emberekhez, igy könnyebb őket megfogni?Azért csak feltételezés, hogy szerencséjük van, mert gyakorlatilag ezek a kutyák be vannak zárva és ha nem megfelelően gondozzák őket, nem biztositanak nekik megfelelő körülményeket, bizony sokkal rosszabbul járhatnak, és sok helyen járnak is, mint szabadon kóborló társaik.

Még egy kérdés: a többi kutyussal mi lesz?

Még egy jó hir, hogy az állatmenhely (mely akár állatotthonná is válhat) működtetése mellett vannak még, máshol már bevált, Romániában is egyre népszerűbb módszerek, melyekkel a gazdátlan állatok számát szabályozni lehet, lényegesen javitva ezzel a helyzetet. E módszereknek köszönhetően a menhelyeken csak azok a kutyák maradnak, melyeknek muszály ott lenni ( agresszivek, betegek és az öreg kutyák, melyek a " vadonban" már nem boldogulnának). Ezek száma jóval kissebb, könnyebb őket gondozni, ellátni.

Elkészitettünk egy programtervezetet 2010-re , melynek megvalósitásához segitségre van szükségünk:

A gyergyószentmiklósi Füles Állatvédő Egyesület programvázlata

2010-re

1. Gazdikereső – gazdátlan kutyák örökbeadási programja, mely hirdetéses alapon működik. A kutyák egészségügyi könyvecskét kapnak + megkapják az első védőoltásaikat, féregtelenítőt és veszettség elleni oltást, ha már betöltötték a féléves korhatárt és csak azután kerülnek a gazdához.

2. Oktatási program – az állatokkal szembeni felelősségérzetet erősítő ismeretterjesztő anyagok népszerűsítése iskolákban, óvódákban.

3. Az egyesület arculatának megtervezése: vizuális és PR vonalon. Szórólapok-, póló-, illetve egyéb reklámanyagok szerkesztése.

4. Flashmob akciók szervezése különbőző helyszíneken, ahol nagy tömegben vesznek részt emberek. Például falunapok, gazdanapok alkalmával.

5. Időszakos ivartalanítási kampányok szervezése. Az akciót évente legalább két alkalommal – tavasszal (április, május) és ősszel (szeptember, október) – kell megszervezni és első körben azokat a kutyákat ivartalanítani, amelyek cégek, intézmények udvarain élnek. Az akció sikeréhez azonban elengedhetetlenül szükséges a helyi önkormányzatok és a helyi állatorvosok támogatása.

6. Állatvédelmi konferenciák szervezése periodikusan – legalább félévente egy konferencia Hargita megye valamelyik városában. Mivel Gyergyószentmiklóson tavaly júniusban Hargita Megye Tanácsával közösen már szerveztünk egy sikeres konferenciát, szívesen támogatunk más állatvédőket a konferencia szervezésében. Javasoljuk, hogy a következő konferencia helyszíne Csíkszereda legyen, házigazdája és főszervezője pedig a Pro Animalia Alapítvány, illetve Hargita Megye Tanácsa.

7. Tagtoborzás – a Gyergyószentmiklós körüli falvakban állatvédő munkapontok létrehozása.

8. Támogatók keresése és megnyerése állatvédelmi ügyeknek

A jövedelemadó 2%-nak megszerzése minél több személytől – reklámstratégiát dolgozunk ki, hogy

minél több emberhez eljusson az egyesület adataival kitöltött forma-nyomtatvány , és felvállaljuk az ügykezelést is.

10. Pályázat középiskolás képzőművészeti oktatásban részesülő diákoknak az oktatási programban hasznosítandó tananyag megadott szöveg szerinti megszerkesztésére. A pályázatokat reklámszakemberekből és képzőművészekből álló zsűri bírálja el.

A nyertest dijazzuk.

11. A gyergyószentmiklósi állatmenhelyet működtető Gyergyói Természet- és Állatvédő Egyesület támogatása egyezség alapján.

A Gyergyói Természet- és Állatvédő Egyesületnek már 2008 novemberében irásban átadtuk az együttműködési szerződés megirásához szükséges javaslatainkat, erre sajnos mindmáig semmilyen visszajelzést nem kaptunk tőlük.

Ha akarna

2010-02-03T05:40:00.000-08:00

Ha akarna, széttéphetne,
Torkod szétmarná véresre,
Egy harapásába kerülne,
És csuklód már összetörne.

De nem használja fegyverét,
Nem lázad fel a semmiért.
Tűr, amíg lélek tud tűrni,
Sőt, még sokkal tovább is.

És Te, ember, mit művelsz vele mégis?
Lelkedben a felelőtlenségnek határa nincs
Hű barátodat meggyilkolod,
Szerető szolgád veszni hagyod.

Tanulhatnál tőle, igen,
Mert sokkal tisztább az ő lelke.
A kutyád sosem hagyna cserben,
Védi hálátlan életed!

Tanulj, nem szégyen tanulni,
Tanulj végre már szeretni!
Jobb tanárod pedig ki is lenne
Mint a kutyád személyesen?!

Szeress, nem szégyen szeretni.
Szeress végre már valakit!
Hűen szeress, mint a kutyád,
Ki feláldozná érted magát.

S ha elmész e kis csoda mellett,
Ne azt nézd, hogy ő nem ember.
Azt nézd, mit tanulhatsz tőle,
Mert lehet, hogy különb, mint Te!

Írta: Diós Anita

Köszönő levél a konferenciát támogató cégek vezetőségéhez

2009-07-09T23:36:00.000-07:00

Tisztelt támogatónk!

A Füles Egyesület nevében köszönjük a június 26-án Gyergyószentmiklóson tartott, első állatvédelmi konferencia megszervezéséhez nyújtott támogatását.

Az Ön segitségével egy olyan konferenciát „hoztunk létre”, melyet a nem nagyszámú helyszini – Csiki-kert - civil jelenlét ellenére sikeresnek itélhetünk, állatvédelmi képviselet szempontjából országos jellegűnek bizonyult, és jelentős médiavisszhangot is ébresztett.
Örülünk, hogy az Ön támogatásával legfőbb célunkat elérhettük: elinditottuk a párbeszédet a hatóságok és az állatvédők között, csikszeredai (Pro Animalia), nagyváradi (SOS Dogs), kolozsvári (FRPCA) állatvédők hatékony együttműködési példáik mellett a gyakorlati tanácsokkal is szolgáltak.
Jó volt megtudni közvetlen stilusban lezajló előadásaiakból, máshol is bukdácsoltak különféle akadályokon, mignem tisztává vált a felelős közeg számára is, amit mi egyesületünk jelszavában úgy fogalmaztunk meg: az életnek két lábon és négy lábon is méltósága van. És amelynek biztositására immár EU-s országként Romániában is törvénykezés létezik, mely akár 3 évi börtönbüntetéssel is sújtja az ellene vétőket.
Állatügyi rendőrség szolgálatának létrehozására készit elő javaslatot az őszi ülésszakban – igérte meghivottként Pál Árpád parlamenti képviselő. A megyei tanács társszervezőként hangsúlyozta az állatvédelemre, tételesen a gazdátlan állatokra irányuló figyelem komolyságát, a gyergyói városvezetés is képviseletével jelezte, nem hagyja figyelmen kivül a kérdést.

Az állatok érdekében tett „diplomáciai” siker mellett gyakorlati hasznú eredménynek is örvendhetünk az Ön segitségével megszervezett konferencia nyomán: az SOS Dogs és a Füles Egyesület a Gyergyószentmiklóson és környékén élő gazdátlan ebek nagyszabású ivartalanitási akciójára készül még ez év folyamán.

A konferenciáról készült képes beszámolónkat valamint a médiavisszhangot megtalálja honlapunkon, a www.fulesegyesulet.blogspot.com –on, ahol egyesületünk támogatójaként tisztelettel feltüntettük Önt is. Úttörő konferenciáról lévén szó az Ön segitsége számunkra jóval többet jelent: biztatás is volt egyben, és emberileg mellénk állás az állatvédelem ügyének támogatásában. Köszönjük!

Konferencia az ember legjobb barátjáért - képes beszámoló

2009-06-27T11:40:00.000-07:00

Sikerült a végére jutnunk az első állatvédelmi konferenciánknak és ez a legfőbb sikere ennek a konferenciának: megszerveztük. Voltak hibái, hiányosságai, ezeket kielemezzük és tanulunk belőle, viszont egyértelmű sikerként könyvelhetjük el Hargita Megye Tanácsának bizalmát, anyagi és erkölcsi támogatását. Külön köszönet ezért Borboly Csaba elnöknek, Zonda Erika, vidékfejlesztési igazgatóság vezetőjének, Cibi Andreának, ugyanezen igazgatóság munkatársának, Hajdú Gábor jogásznak és megyei tanácsosnak, akik aktívan kivették részüket a konferencia szervezésében és lebonyolításában. A fenti képen a Konferencia az ember legjobb barátjáért rendezvény szervezői és előadói láthatók. S ha már itt tartunk, hadd köszönjem meg Gergely Éva, a mi kis Vicuskánk munkáját, és legfőképpen azt a pozitív hozzáállását, amit tanúsított az egész szervezés során.
Konferenciánk a meglehetősen lanyha érdeklődés ellenére elérte célját: elindult egyfajta párbeszéd az állatvédők és a hatóságok között. Sőt, elmondhatjuk: az ország többi megyéjéhez képest mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a megyei önkormányzat támogat. A konferencia egyéb hozadékairól, lezajlásáról, vitáiról sajtóközleményt, illetve cikket írok. Ezt itt most nem részletezem. Inkább képekben mutatnám be a konferenciát néhány rövid megjegyzéssel, mert úgy pörgősebb, érdekesebb.

Még a tényleges munkálatok elkezdése előtt találkoztunk Borboly Csaba megyei tanácselnökkel, aki épp Marosvásárhelyre tartott, de szakított időt arra, hogy találkozzon és elbeszélgessen velünk, illetve meghívott előadóinkkal. Annak kifejezetten örülünk, hogy elfogadta felkérésünket és tiszteletbeli, örökös tagja lett a gyergyószentmiklósi Füles Állatvédő Egyesületnek. A képen épp azt a pillanatot örökítettük meg, amikor kitölti a csatlakozási kérelmet, az ajánlásban Vicuska elnökünk többek közt ezt írta: "arra a döntésre jutottunk, hogy folyamatosan szükségünk van egy olyan emberre, aki kívülről szemlélve az egyesület munkáját, főleg válságos időszakokban ötleteivel irányt tud szabni tevékenységünknek. "

Hajdú Gábor megyei tanácsos képviselte Hargita Megye Tanácsát a konferenciánkon, sajnos csak az első részén tudott jelen lenni, de így is örültünk a jelenlétének. Ide most beszédének csak azt a részét írom le, amit máshol nem említhetek. Hajdú Gábornak van egy Kopernikusz nevű kutyája, akivel együtt jár munkába. Mint mesélte, talán az egyetlen jogász a megyében, akinek az irodájában mindig ott van egy hűséges barát. Sajnáljuk, hogy Kopernikusz nem jött el a konferenciára, de reméljük a jövőre majd ő is itt lesz.

A megyei tanács képviselője után a Füles Állatvédő Egyesület elnöke, Gergely Éva köszöntötte az egybegyűlteket. Vicuska nagyon szépen beszélt, igazakat mondott, érzelmekhez szólt, s mégsem ment el a hangja, pedig tartott tőle. A legszebb, legmeghatóbb rész mégis az volt, amikor az édesanyja, Éva néni megérkezett Fülessel, azzal a kutyussal, akinek az életét Vicuska mentette meg. Fülesnek azóta is hála csillog a szemében valahányszor egy emberrel szembenéz.
Aztán Pál Árpád parlamenti képviselő köszöntötte a résztvevőket. Nem kis meglepetésünkre végigülte a konferenciát, aktívan kivette részét a vitából és megígérte az állatvédőknek, hogy ügyünket képviseli a parlament alsó házában, többek közt lobbizni fog minden állatvédelmi törvény érdekében. A konfi végén azt is bevallotta, hogy kíváncsi volt arra, hogyan zajlik egy ilyen konferencia. A szünetben hosszasan elbeszélgetett egyesületünk új tagjaival, illetve önkénteseivel, potenciális tagjaival. A fotón éppen ezt örökítettük meg. Angi Ildikó valamit nagyon magyaráz neki.

Az előadások sorát dr. Horváth Dumitrina a mi állatorvosunk folytatta, érdekes okfejtésében a kutya és az ember viszonyát taglalta többféle megközelítésben. Aztán Orendi Éva, a Pro Animalia Alapítvány elnöke a csíkszeredai állatmenhely vezetője mondta meg a tutit az állatmenhelyek körüli ügyekről. Egyébként ő volt az az állatvédő, aki tapasztalatával, tudásával kezdetektől segített, tanácsai mindig jól fogtak és ezután is számítunk rájuk. Mellesleg nála él az a 11 kutyus, akiket decemberben vittünk el, mert egy medve látogatását tette az "átmeneti telephelyünk" közelében. Illetve azok a kutyusok, amelyeket Brassóból a halál torkából menekítettünk szeretetteljes állatotthonába. Beszédét, amint a mellékelt fotó is mutatja Pál Árpád képviselő kitüntető figyelemmel hallgatta.

Ezután tagfelvétel következett: egyrészt azért, mert úgy gondoltuk, hűséges önkénteseink megérdemlik, hogy egy ünnepélyes alkalommal váljanak egyesületünk teljes jogú tagjaivá, másrészt a kedves állatbarátoknak meg akartuk mutatni, mivel érdemelhető ki a Füles tagság. Nagy örömünkre szolgál, hogy olyan embereket tudhatunk tagságunk körében, mint Ambrus Margit, Angi Ildikó, dr. Horváth Dumitrina, Balázs Áron, Orosz Erzsébet, Gergely Edit és nem utolsósorban Borboly Csaba. Ezután kávészünet következett, ahol a szendvicsek mellett nagy sikere volt a házi süteményeinknek. Ekkor érkezett meg a sajtó, és "hóhér akasztás" volt, Vicuska rám ruházta a feladatot, hogy nyilatkozzak a kollégáimnak. A helyi sajtó mellett, eljött a Duna tévé és a Transindex, külön köszönet Csata Orsolya és Bakk-Dávid Tímea szerkesztőknek, illetve köszönöm a helyi kollégáknak is az érdeklődését. Balról Csata Orsi és Bíró Levente operatőr, jobbról Bakk-Dávid Timike ért tetten fotózás közben.

Ezután a kolozsvári Radu Termure, az Országos Állatvédő és Felügyelő Szövetség alelnöke beszélt törvényekről, azok betartásáról, a hatóságok és állatvédők sajátos viszonyáról, illetve a különféle intézmények viszonyulásáról a kóbor kutyák kérbéséhez. Lázár Károly a nagyváradi SOS Dogs állatmentő szervezet vezetője két előadást is tartott: első körben egyszerű matematikai levezetéssel illusztrálta, hogy egy menhely létrehozása nem megoldás a kóbor ebek szaporodására, második körben pedig arról a tanácsi határozattervezetről beszélt, amely a kutyák sterilizálásáról, illetve az ebadó bevezetéséről szól. Carmen Arsene, az Országos Állatvédő Szövetség alelnökének levelét Vicuskánk olvasta fel. Balról Radu Termure, jobbról Lázár Károly. Karcsi egyébként hozott egy doboznyi pólót és szórólapot, el is kapkodták a résztvevők mind egy szálig. Későre jutott eszünkbe, hogy a nagy kartondoboz mellé tegyünk egy kis tálat, ha netán valaki egy kis pénzt akarna dobni bele, legyen ahová tegye.

Az előadásokat vitafórum követte, amelyet Suciu Gábor jogász, városi tanácsos "vezényelt le", Isten tartsa meg a jó szokását, hogy még máskor is segíthessen nekünk. Itt említeném meg, hogy Termurenek Balázs Áron fordított és ugyancsak ő készítette a szépkivitelezésű mappákat, amikben az előadások többségének szövegét elhelyeztük, illetve az emléklapokat is, amiket adtunk az előadóinknak. A vitafórumot követően igen finom ebédet ettünk a Szent Benedek Tanulmányi Ház étekzdéjében György Róbert szakácsnak és csapatának köszönhetően. De itt köszönném meg Kastal László igazgató és Deák Zsolt kedvességét is, amellyel első perctől viszonyultak a konferencia szervezéséhez. Isten fizesse jóságukat! Itt mondanék köszönetet azoknak a támogatóinknak is, akik kisebb-nagyobb összegekkel hozzájárultak konferenciánk sikeréhez: SC EZO ROMTRUCK SRL, SC DETROIT CITY CONSTRUCT SRL, SC SEA CARGO SRL, GYERGYÓDITRÓI KÓRHÁZ MUNKAKÖZÖSSÉGE, SC UNIMOG G G SRL és DITRÓI VIRÁGBOLT.

Amiről nem beszéltem mostanig az a résztvevők és a konferencia legfájóbb pontja - legalábbis számomra. Egy kivétellel személyesen kerestem meg az összes Gyergyói-medencei polgármestert és meghívtam a konferenciára, két kivétellel mindegyik megígérte, hogy ott lesz, illetve valakit küld maga helyett. Azonban Gyergyó vidék önkormányzatainak képviselői nem jelentek meg a konferencián. Pontosabban egyedül Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere jött el, aki mindazonáltal, hogy még a szünet előtt távozott, mégiscsak arról tett tanúbizonyságot, hogy keresi a megoldást a kóborkutya gondok megszüntetésére. Ezt igazolja az a nyilatkozat is, amelyet a Gyergyó tévé szerkesztőjének adott. Köszönet érte...

mentalitásprobléma

Konferencia az ember legjobb barátjáért II.

2009-06-25T12:48:00.000-07:00

Holnap, azaz pénteken (június 26-án) lesz a nagy nap, egyesületünk első konferenciája. Az előadók már úton vannak és reggel az egyesület tagjai, önkéntesei puccba vágva reggel nyolc órakor ott lesznek a Szent Benedek Tanulmányi házban. Oszt majd holnap este ilyenkor már lényegesen okosabbak leszünk mindannyian. Nem is szaporítom tovább a szót, gyorsan bemásolom ide a konferencia kissé módosult programját és mindenkit biztosítok arról, hogy ez egy szuperjó konfi lesz.

Conferinţă pentru cel mai bun prieten al omului – Konferencia az ember legjobb barátjáért
9-10 – Înregistrare – Regisztráció
10-10.30 – Deschidere – Megnyitó
Cuvânt de deschidere – Üdvözlő beszéd
- Borboly Csaba, preşedintele Consiliului Judeţean Harghita – Hargita Megye Tanácsának elnöke
- Gergely Éva, preşedintele Asociaţiei pentru Protecţia Animalelor – Füles – Állatvédő Egyesület elnöke
- Pál Árpád, RMDSZ-es képviselő – deputat UDMR
10.30 -15.00 Lucrările conferinţei – Konferencia
10.30-12.00 - I. Animale şi ONG-uri – Állatok és civilszervezetek
1. Câinele, cel mai bun prieten al omului – Kutya, az ember legjobb barátja – dr. Horváth Dumitrina, medic veterinar (állatorvos) - Füles Állatvédő Egyesület
2. Civilszervezetek szerepe az állatvédelemben – Rolul ONG-urilor în protecţia animalelor – Orendi Éva, preşedintele Fundaţiei – Pro Animalia – Alapítvány elnöke Csíkszereda – Miercurea Ciuc
4. Membrii noi ai asociaţiei Füles – Tagfelvétel
- Gergely Edit, Ambrus Margit, Angi Ildikó, dr. Horváth Dumitrina, Orosz Erzsébet, Balázs Áron.
- membru de onoare – tiszteletbeli tag Borboly Csaba
12.00-12.30 Pauză de cafea – Kávészünet
12.30-15.00 II. Legislaţie, şi respectarea legii pentru protecţia animalelor
1. Sterilizare şi returnare – Sterilizálás és a befogási helyszínre való visszabocsátás – Lázár Károly – SOS Dogs Oradea - Nagyvárad
2. Respectarea legii pentru protecţia animalelor şi situaţia reală a animalelor fără stăpân – Az érvényben lévő állatvédelmi törvény tiszteletben tartása és valós helyzetkép a gazdátlan állatokról – Radu Ţermure, - prim-vicepreşedinte Federaţia Română pentru Protecţia şi Controlul Animalelor – FRPCA
3. Necesitatea colaborării autorităţiilor, ONG-urilor şi a poliţiei – Prezentarea propunerii hotărîrii consiliului local referitor la controlul reproducerii tuturor câinilor de pe domeniul public sau privat - A Hatóságok, civilszervezetek és rendőrség együttműködésének szükségessége – Annak a tanácsi határozattervezetnek a bemutatása, amely köz- illetve magán tulajdonú kutyákra vontakozik – Lázár Károly – SOS Dogs Oradea - Nagyvárad
III. Dezbatere – Vitafórum
Animale, legi, autorităţi, ONG-uri – Állatok, törvénykezés, hatóságok, civilszervezetek – moderator – Suciu Gábor jurist, jogász, Balázs Áron, vizuális művész, reklámszakértő.
15.00 –prânz - ebéd

Konferencia az ember legjobb barátjáért

2009-06-18T10:46:00.000-07:00

Többek közt őket is megmentettük a brassói Síralomvölgyből, a sintérek karmai közül a Milioane de prieteni állatmenhely vezetőjének, Cristina Lapisnak a jóvoltából, illetve Ionut és Alina dokiknak köszönhetően. Elvittük őket Csíkszeredába Orendi Éva menhelyére, ahol nem csak szakszerűen gondoskodnak róluk, de finom "lefetyelni való" mellé sok-sok szeretet is kapnak. Igaz, mindez még áprilisban történt és már sokszor írhattunk volna róla, de valamitől egyikünknek sem volt lelkiereje hozzá. Túl sok fájdalom volt az egész akcióban, sok öröm, siker, gond, probléma, valahogy úgy éreztük magunkat, mintha egy óriási forgatagba kerültünk volna és nem tudtuk a szélvihar merre sodor. Úgy tűnik jó irányba tartunk, ugyanis Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsa elnökének az ösztönzésére, most éppen ezerrel szervezzük az első állatvédelmi konferenciát és abban reménykedünk, hogy Isten segítségével a későbbiek során még fogunk ilyent szervezni. Sőt! A konferencia programjáról, előadóiról egy későbbi bejegyzésben még visszatérek, most egyelőre a rövid és középtávú céljainkat vázolom, hogy lássátok, csupán ezért hallgattunk olyan nagyon, mert közben dolgoztunk.

A konferencia fő célkitűzése:

· elindítani egy párbeszédet az állatvédő civilszervezetek, önkormányzatok, állatgazdálkodási közszolgálatok, állategészségügyi hatóságok között;

· platformot teremteni egy olyan probléma közös és humánus megoldására, amely mindannyiunknak gondot okoz;

· lehetséges anyagi és egyéb természetű források megtalálása menhely létrehozására, illetve működtetésére.

A konferencia eredménye rövidtávon:

· terület állatmenhelynek;

· megtalálni azokat a potenciális támogatókat, akik segítenek a menhely felépítésében;

· megtalálni azokat a potenciális támogatókat, akik továbbra is támogatnak a menhely fenntartásában;

· fenntartani a folyamatos kommunikációt az önkormányzatokkal, illetve egyéb érdekelt/érintett hatóságokkal, szervezetekkel.

A konferencia eredménye középtávon:

· elérni, hogy valamennyi önkormányzat anyagilag támogassa a menhelyet: - fizessék az állatgondozókat, állatorvosokat;

- segítsenek be anyagiakkal a menhely fenntartásába (például víz, csatorna, szemételhordás, villanyszámla, takarmány)

· sterilizálási kampányok szervezése különféle településeken.

Mindezt miért? Hát többek közt azért, mert nem szeretnék még egyszer kutyát menteni sem a brassói, sem más sintértelepről. Természetesen, ha "kényszerítenek" rá, elsősorban a különféle hatóságok idióta, nem állatbarát intézkedéseikkel, akkor megteszem. De egyébként nem akarom. Nem, mert nem hiányzik az az érzés, amit akkor éreztem, amikor a képen látható Hajdú névre hallgató, a kuka mellől ismert gyergyói kutyus "utánam szólt" a brassói sintértelepen, síró, könyörgő hangon: "Hát nem ismersz meg?! Vigyél magaddal!" Valóban alig ismertem meg, mert a kedves, gömbölyded kölyökkutya sovány, nyúlánk lett néhány nap alatt a sintérek "szenzációs" gondozásától. De elvittük őt is, ahogy a társait is Csíkszeredába. Bár Gyergyószentmiklósra vihettük volna, bár el se vitték volna innen... No, hát többek közt ezért szervezzük ezt a konferenciát. További részletekkel hamarosan visszatérek.

Szerető gazdit keresnek!

2009-05-30T21:37:00.000-07:00

A képen látható bolyhos kiscicák nemrég látták meg a napvilágot. Azonban szerető anyukájuk egy olyan gazdánál teljesít szolgálatot, amelyik nem gondoskodik róla a megfelelő módon. A megszületett kiscicákat -, amint a cicamama boldogan bemutatta nem rég született porontyait -, elszakította tőle, és egy patakba dobta. Szerencsére éppen arra járt Zsóka öccse, aki megsajnálta a vízbe dobott, életükért keservesen küzdő apróságokat és kimentette őket a patakból. Zsókához vitte - ugyan ki máshoz - aki befogadta őket átmenetileg, de mivel neki már van egy cicamamája néhány bolyhos kölyökkel, gazdát keres a kis árváknak.

A ciccmiccek jól vannak, ugyanis Zsóka mamacicája "örökbe vette" őket, szoptatja, ápolja, tanítgatja a kis árvákat. Azonban jó lenne, ha kerülne egy szerető gazdi, aki örökbe venné és befogadná családjába. Ha Te lennél az, kérlek jelezz itt a blogon, vagy a Vicus, illetve az Alíz e-mail címén.

A kis árvacicák nevében, előre is köszönjük.

Kutya, macska, élettér

2009-05-16T05:48:00.000-07:00

„Állatot befogadni egy családba óriási felelősség, mert etetni, itatni, ápolni kell, ha beteg, de a leglényegesebb, hogy mindezt szeretettel tegyük” – fejti ki dr. Horváth Dumitrina állatorvos, a gyergyóújfalvi gazdák népszerű „Nina doktornője”.

tovább

Constanze Haag, a Bruno-Pet barátitársaság elnökének levele

2009-05-07T12:18:00.000-07:00

az eredeti levél

Nagyon tisztelt Mezei János úr!

Megrémülten vettünk tudomást arról, ami 2009 április 1-én Gyergyóban a gazdátlan kutyákkal történt. Különböző német és román állatvédő szervezetekkel évek óta azon fáradozunk, hogy ezen kutyák problémájára egy emberi megoldást találjunk, ez ügyben viszont sikeresen együtt dolgozunk több román hatósággal is.

Nagyon megráztak minket azok a képek és információk amelyeket a Füles állatvédő szervezet elnőkétől kaptunk. A Fules állatvédő szervezet a mi csíkszeredai partneregyesületünk az Associatia pro Animalia leányvállalta. A Füles szervezetben tevékenykedő hölgyek évek óta azért küzdenek, hogy egy értelmes és a törvénynek megfelelő megoldást találjanak a gyergyói gazdátlan kutyák helyzetét illetően, de mostanáig mindenféle támogatásukat megtagadták.

Az állatokkal való visszaélés (BMT) egyesülettel közösen a berlini román nagykövetség előtt tiltakoztunk a gyergyói kutyák lemészárlása végett.

Egy EU tagváros számára magától érthetődőnek kell lennie, hogy a gazdátlan kutyákkal való bánásmód során szem előtt kell tartani mind az etikai és morális normákat. Az egyetlen emberséges megoldás, ami a kutyák elszaporodását megelőzi az a kasztráció. Sok politikus ezt már megértette, és sikeresen dolgoznak együtt különböző bel- és külföldi állatvédő szervezetekkel.

Ez év júniusában egy kasztrációs programot bonyolítunk le Csíkszeredában. Mi felajánljuk Önnek, hogy a Gyergyóban található gazdátlan kutyákon a mi állatorvosaink elvégzik ezt a beavatkozást, ha Ön biztosít minket arról, hogy felhagy a gazdátlan kutyák mészárlásával.
Arra kérjük, fogadja el ajánlatunkat és járuljon hozzá, hogy továbbra is egy pozitiv kép maradjon meg az emberekben, ami a gazdátlan kutyákkal való bánásmódot illeti.
Várjuk válaszát.

Constanze Haag,
a Bruno-Pet barátitársaság elnöke

Petra Zipp, a Bund gegen Missbrauch der Tiere társelnökének levele

2009-05-07T12:04:00.000-07:00

az eredeti levél

Tisztelt Mezei János úr!

A legfrissebb vétségről amiért Ön, mint Gyergyó város polgármestere felel, Interneten, tévén és újságokon keresztül éri el a nagyvilágot. A bmt a berlini román nagykövetség előtt hevesen protestált, hogy támogatást kapjon.
Az önök országa az egyik legfiatalabb Eu tagország és több miliárdos támogatást kap Brüsszeltől. Ezen támogatások, amelyek segíthetnek az önök országának lábra állni az adófizetök, a mezőgazdaság, a vállalkozók és a turisták pénze. És mit csinál Ön? Ön barbár módszerekhez folyamodik ami a gazdátlan kutyákat illeti.
A bmt a brassói állatvédő szervezetekkel és a neves Pierre Brice-al karöltve már évek óta azon fáradozik, hogy egy emberi megoldást találjanak a gazdátlanul maradt kutyákkal kapcsolatosan. Már nemsokára elértük célünkat: a bmt Németországban adományokat gyűjt, hogy az Önök országában található gazdátlan kutyákat kikasztráltassuk, így további kínoktók kímélve meg őket, de Ön továbbra is hozzájárul ahhoz, hogy Románia a kóborkutyák vágóhidjává váljon.
Mit gondol Ön, hogyan fogadják ezeket a híreket itt külföldön? Gondolja Ön, hogy a turisták szívesen látogatnak el olyan városokba, ahol a gazdátlan kutyákat kegyetlenul levadásszák, lemészárolják vagy éheztetéssel kínozzák öket?
A bmt-nek tanui és fotói vannak a legfrisebb kutyamészárlásokról amelyek Gyergyóban történtek. Tudjuk, hogy Ön egy állatvédő szervezet fáradozását, egy kutyamenhely létrehozását kikerülte és ezáltal egy humánus, igazságos állatvédő megoldást utasított el.
Az eu polgárok pont ezt akarják: egy olyan országot ahol az állatokkal való bánásmód során figyelembe veszik a morális és etikai normákat - de ön vétkes, az ön utasitására vadászmódra halnak meg a kutyák, amely az ember legjobb barátja. Legyen biztos benne, hogy ennek a mészárlásnak következményei lesznek.
Várjuk válaszát és a biztosítását arról, hogy ezt a kegyetlen eljárást megszünteti és az állatvédelem javára végre egy megfelelő terepet biztosít, ahová egy menhelyet fel lehet építeni. Csak igy tudja a kutyák helyzetét tartósan és a törvénynek megfelelően megoldani.
Petra Zipp

Ki a hibás? - jegyzet a Krónikában

2009-05-05T11:53:00.000-07:00

A cikk eredeti helye

Nem titok, hogy állatbarát vagyok. Egyszerűen szeretem az állatokat és kész. Ha pedig netán valaki arra lenne kíváncsi, ugyan miért is, elmondhatom, mert ez sem titok. Azonban tartok tőle, hogy minden érvem felsorakoztatására nem lenne elég egy jegyzetnyi keret. Emiatt csak a leglényegesebbet említem, méghozzá azt, hogy csak ámulni tudok a kutyák hűségén és azon feltétel nélküli szeretetmegnyilvánulásán, ahogyan a gazdájukhoz viszonyulnak.
A magam részéről képtelen lennék szeretetteljesen viszonyulni ahhoz az emberhez, aki belém rúg, ha éppen rosszkedve van, acsarog, ha nincs kedve játszani, és folytathatnám a felsorolást. Ezért nem értem azokat az embereket, akik állatbarátságukat bizonyítandó azzal érvelnek: „szeretem a kutyákat, de...” A „de” után pedig ugye tudjuk, hogy nem a kutyaszeretet melletti érvek sorakoznak, hanem éppen az ellenérvek. Nos, emiatt szoktam mondani, hogy „de” nélkül szeretem a kutyákat, és punktum.
Természetesen minderre igyekeztem megtanítani a gyermekeimet is, épp úgy, ahogyan a szüleim is megtanítottak arra, hogy felelősséggel tartozom minden állat iránt, amelyet az ember megszelídített. Ugyancsak szüleimtől tanultam meg azt is, hogyan kell viszonyulni például a kutyák közeledéséhez, és etológiai gyakorlatnak ott volt Szultán, Pufi, Bogdán és Muki nevű házőrzőnk, akik a valóságban is elmélyítették ismereteimet.
Ezért lepett meg a minap az a viselkedés, amit egy babakocsit toló és kisóvodás gyermekét kézen fogva vezető anyuka „művelt” egy farkcsóválva közeledő kutyával. (Gyengébbek kedvéért mondom, „kutyáéknál” a farok csóválása a barátságos közeledés jele.) Nos, miközben a kutya barátkozni próbált az anyukával és gyermekeivel, a hölgy egy nejlonzacskóval hadonászott feléje, nagyobbik gyerekét arra biztatva, hogy kővel dobálja az ebet.
Kutyák társaságában szerzett ismereteim alapján egészséges önértékeléssel bíró eb ilyen esetben támadásba lendül, és minimum az anyuka hátsójába harap. Nem ezt tette az üldöztetésnek és bántalmazásnak kitett kóborló, ő csupán bánatos szemekkel megnézte a hadonászó társaságot, és szomorúan elsompolygott. De feltevődik a kérdés, mi lett volna, ha támad a kutya? Ha netán megmarja az anyukát vagy a kővel dobigáló gyerekét? Ki lett volna a hibás? A kutya?! Vagy netán azok az „elvetemült állatvédők, akik csak pofáznak, ahelyett, hogy hazavinnék a mocskos, tetves kutyákat”?!

Kutyákat mentettünk – Ön adója 2 %-ával segíthet!

2009-04-29T04:02:00.000-07:00

Gyergyószentmiklós állatbarát és nem állatbarát lakosainak korrekt tájékoztatása végett a Füles Állatvédő Egyesület beszámol az elmúlt havi tevékenységéről.

Az elmúlt hónapban háromszor jártunk a brassói polgármesteri hivatal mellett működő méhkerteki (Stupini-i) ideiglenes állatbegyűjtő központban. Első alkalommal azonosítottuk az április elsején városunkban begyűjtött kutyákat, illetve tárgyaltunk Cristina Lapis elnökasszonnyal a brassoi Milioane de prieteni állatmenhely vezetőjével, valamint Orendi Évával, a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány által működtetett állatmenhely vezetőjével.

Illetve ugyanekkor léptünk kapcsolatba az éppen Csíkszeredában tartózkodó osztrák Brunopet állatvédő szervezet vezetőivel is. Az azonosítás során öt kutyát ismertünk fel, a többiről „elhittük” - Barbulescu Flavius, a brassói állatgazdálkodási szolgálat vezetőjének kijelentése alapján -, hogy valószínűleg azok is Gyergyószentmiklóson voltak befogva.

Második alkalommal Gergely Éva elnök Orosz Erzsébet önkéntesünkkel és a Milioane de prieteni állatmenhely állatorvosával együtt 21 kutyát szállított a csíkszeredai állatmenhelyre.

Harmadik alkalommal Jánosi Alíz, az egyesület titkára szintén Orosz Erzsébettel és a brassói állatmenhely állatorvosával közösen 19 kutyát szállított Csíkszeredába.

Jelenleg a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány által működtetett állatmenhelyen
összesen 51 olyan kutya él, amelyek a gyergyószentmiklósi Füles Állatvédő
Egyesület védelme alatt állnak.

Tehát negyvenet Brassóból szállítottunk a Pro Animalia menhelyére, 11-et pedig még múlt év decemberében vittünk el oda. Valamennyi kutya egészségi állapota jó.

A többi kutya, amely Brassóban volt, a Milioane de prieteni gondozásba kerult.

Azonban mivel a kutyák takarmányozása pénzbe kerül, kérjük, támogassa adója két százalékával a Füles Egyesületet

CIF : 24488686;
Nr. cont : SV16488172100;
Cont IBAN :
RO68BRDE210SV16488172100,
illetve a Pro Animalia Alapítványt
Cod fiscal: 8996119;
RO71RNCB0152042365600001)

A továbbiakban olyan projektek kidolgozásán munkálkodunk, amelyek a gazdátlan kutyák sterilizálását célozzák, illetve alkalmas területet keresünk állatmenhely létrehozására.

Köszönjük!
Gergely Éva, elnök
Jánosi Alíz, titkár

Focsani városvezetése is hadilábon áll a törvényismerettel. A helyi TV műsora

2009-04-29T03:07:00.000-07:00

Az országos román állatvédelem blogján követhető az a focsani-i helyi tévéműsor, melyben tisztázni kívánják:

hogyan hozhatott a helyi tanács határozatot a gazdátlan kutyák kivégzéséről, mikor a törvény ezt akár 3 évig terjedő börtönnel is bünteti. Tájékozatlanság? Káosz? Politikai részrehajlás? – folyik a műsorban a találgatás illetve vádaskodás.

Az önkormányzat képviselete csak telefonos hozzászólásban hajlandó bekapcsolódni, nem ül le egyazon stúdióasztalhoz a határozott és elkeseredett állatvédőkkel. A műsor felvet számos olyan vetületet, mely az állatvédelmi törvénykezés szellemétől a helyi döntéseket hozók téves, törvényellenes lépéseikkel kapcsolatos.

A blogot többi anyagaiért is felettébb ajánljuk.

Sintérmix a YouTubeon - képriport a gyergyói akcióról

2009-04-26T18:57:00.000-07:00

balazsaron összeállítása a YouTube-on
April 07, 2009

A kutya az ember legjobb barátja. Azonban az emberek hajlamosak megfeledkezni erről az ősi barátságról. A képeken látható kóborkutyákat 2009. április 1-én kábítólövedékes fegyverrel vadászták össze...

- kommentálható a YouTubeon is.

Brassóban altatják el a gyergyói kóbor kutyákat? - Cikk a Transindexen

2009-04-26T18:49:00.000-07:00

A cikk eredeti helye
2009. április 03.

Gyergyószentmiklóson április elsején mintegy száz kóbor kutyát fogtak be, az állatokat Brassóba, a polgármesteri hivatal mellett működő átmeneti állatelhelyező központba szállították, ahol 14 nap után elaltatják őket – tudatta a Transindexszel a gyergyószentmiklósi Füles Állatvédő Egyesület.

Jakab Róbert fényképész, a Füles egyesület szimpatizánsának fotói

Az egyesület - amely véletlenül értesült az akcióról - közleményben tiltakozott Mezei János polgármester a “kóborkutya-probléma” megoldását célzó törvénytelen intézkedései ellen. A polgármester keddi sajtótájékoztatóján sajtóbeszámolók szerint kijelentette, a befogott kutyákat Brassóban 14 nap múltával a törvények értelmében elaltatják, s még hozzáfűzte:

a kutyák „elmennek a nagy vadászmezőkre”.

A Füles egyesület nehezményezi, hogy miközben október óta a városi állatmenhely létrehozásáért tevékenykedik, és ez ügyben többször megkereste a polgármestert, Mezei János egyszer sem vitte az önkormányzati testület elé ezeket a terveket.

Az állatvédők azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy “a város egyébként is szűkös költségvetéséből meglehetősen nagy összeget – kutyánként 20 lej a befogásért és szállításért, illetve 35 lej az altatásért – a kutyák tizedelésére költ, ahelyett hogy a már létező legitim egyesületet támogatná egy korszerű,

európai normáknak megfelelő államenhely

létrehozásában” - áll a Gergely Éva elnök, Romfeld Gabriella és Fodor Erzsébet alapító tagok által aláírt közleményben.

A kutyabefogási akciót egy bizonyos Szent Ferenc Alapítvány nevű állatvédő csoportosulás asszisztálása mellett bonyolították le, amely nem azonos a Böjte Csaba ferencrendi szerzetes által létesített Dévai Szent Ferenc Alapítvánnyal. Ők lehetőséget kaptak arra, hogy néhány kedvencüket befoghassák és biztonságos helyen tarthassák.

A Füles egyesület közleményben arról tájékoztat, hogy a tiltakozását támogatja a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány is. Orendi Éva elnök arról biztosította a gyergyói szervezetet, hogy a Gyergyószentmiklóson zajló törvénytelen kutyabefogási akcióról tájékoztatja a németországi Bruno Pet állavédelmi szervezetet, a Peta szervezetet az Egyesült Államokból, illetve Ausztriában tevékenykedő Pro Animalia testvérszervezetüket is.

Carmen Arsene, az országos állatvédő szövetség elnöke a Krónikának nyilatkozva abszurdumnak nevezte a brassói állatgazdálkodási közszolgálat eljárását. Tudomásuk szerint a hatóság 2001 óta

több millió kutyát irtott ki

törvénytelenül, noha a 2008/9-es törvény értelmében bűncselekménynek számít az egészséges kutyák eutanáziája.

Mezei János - aki éppen Budapesten tartózkodik, a Sólyom László magyar köztársasági elnökhöz érkezett székelyföldi küldöttség tagjaként - kérdésünkre azt mondta, ő szerződést kötött a brassói hivatallal, és nincs arra vonatkozó információja, hogy a befogott kutyákkal pontosan mi történik. Tudomása szerint Brassóban menhelyre viszik a Gyergyószentmiklóson befogott kutyákat, és csak azokat altatják el, amelyek betegek. (hírszerk.)

Cikk eredeti helye

Brassó: kutyabarátok lázadása méreteket ölt - Újabb cikk az Adevarul-ban

2009-04-26T16:34:00.000-07:00

Braşov: Revolta iubitorilor de câini de la Braşov ia amploare

Autor: Paula Ciotloş
Data: 10 apr 2009 - kommentárok máris az online kiadásban.

Peste 40 de braşoveni, iubitori ai patrupedelor cu sau fără stăpân, au semnat o plângere în care acuză Serviciul de Gestionare a Animalelor din cadrul Primăriei Braşov, de nerespectarea legii prin eutanasierea câinilor fără stăpân.

Codruţ Alin Feher este iniţiatorul petiţiei care a fost semnată şi de alţi 40 de braşoveni. Cu toţii sunt convinşi că la Braşov se încalcă flagrant legea prin eutanasierea câinilor fără stăpân. Flavius Bărbulescu, şeful Serviciului de Gestionare a Animalelor a declarat în repetate rânduri că respectă legea. El se bazează pe faptul că legea 9/2008 nu abrogă legea 227/2002, care spune ca patrupedele fără stăpân pot fi omorâte la 14 zile după capturare, în cazul în care nu sunt revendicate.

Cer demiterea lui Bărbulescu

În plângerea înregistrată de cei 40 de semnatari au fost expuse 18 puncte, fiecare susţinut de câte o lege. Cu toţii cer demiterea lui Flavius Bărbulescu. Oamenii mai cer

„stoparea de urgenţă a uciderii câinilor maidanezi din adăpostul de la Stupini”,

sancţionarea conducerii SPGA pentru

„încălcarea în mod repetat, de peste un an de zile, a articolului 7 din legea 9/2008, care spune că este interzisă eutanasierea câinilor, pisicilor sau a altor animale cu excepţia celor cu boli incurabile

. În plus, protestatarii mai solicită şi verificarea modului în care Serviciul de Gestionare a Animalelor a acţionat în perioada epidemiilor de rabie din anul 2008.

„A încălcat legea în mod repetat şi sunt convins că de fapt nu a respectat-o niciodată. În perioada epidemiei de rabie ştiu că a omorât câinii consideraţi infectaţi, înainte să li se facă analizele. Pentru faptele lui, Flavius Bărbulescu ar trebui să stea după gratii ani de zile”,

este convins iniţiatorul plângerii, Codruţ Alin Feher.

Acuze şi către DSV

De reproşurile braşovenilor nu au scăpat nici reprezentanţii Direcţiei Sanitar - Veterinare Braşov. Oamenii îl acuză pe Dorin Enache, şeful instituţiei, că nu aplică legea. Braşovenii se bazează pe un răspuns venit din partea Autorităţii Naţionale Sanitar - Veterinare care spune că se interzice eutanasierea câinilor cu sau fără stăpân.

„În conformitate cu articolul 7.1 din legea 9/2008, (…) este interzisă eutanasierea câinilor, a pisicilor şi a altor animale, cu excepţia animalelor cu boli incurabile constatate de medicul veterinar”,

este răspunsul solicitat şi venit de la ANSV. Autorităţile de la Braşov spun că vor da un răspuns într-o săptămână.

„Am citit în această dimineaţă plângerea şi ne vom ocupa cu atenţie de ea şi de verificarea celor spuse de braşoveni. Până joia viitoare vom putea să le dăm un răspuns. Până atunci nu pot declara nimic. Vom publica răspunsul şi pe site-ul nostru pentru că nu le vom putea trimite tuturor semnatarilor un răspuns scris, prin poştă”,

spune Dorin Enache, şeful Direcţiei Sanitar Veterinare Braşov.

A cikk eredeti lelőhelye -kommentárok máris.

Leálltak az altatással! UPDATE az Adevarulban - számos hozzászólás a lap online változatán

2009-04-26T16:27:00.000-07:00

Autor: Paula Ciotloş
Data: 8 apr 2009

Campania iniţiată de „Adevărul de seară” a scăpat de la moarte sute de câini. Flavius Bărbulescu va trimite o adresă către ANSV prin care va cere un răspuns ferm: mai are sau nu dreptul să omoare animalele fără stăpân?

A Füles Egyesület képviselője elsírta magát a kutyusok láttán (képaláírás az Adevarulban)

Până la sosirea răspunsului din partea Autorităţii Naţionale de Sănătate Veterinară, şeful Serviciului de Gestionare a Animalelor din Braşov, a oprit orice activitate de eutanasiere.

„Nu mai merg în alte judeţe să adun câinii nici în ruptul capului şi nici pe cei din judeţul nostru nu îi mai omor deocamdată. Vreau să se clarifice o dată pentru totdeauna situaţia asta că m-am săturat”,

afirmă Flavius Bărbulescu.

Vizită de recunoaştere

Reprezentanţii Asociaţiei de Protecţie a Animalelor din Gheorgheni au venit astăzi la Braşov şi au vizitat Azilul Canin de la Stupini.

„Am venit să vedem dacă acei 91 de câini luaţi săptămâna trecută de la noi, au fost aduşi aici sau au fost omorâţi pe drum. Avem câteva poze şi ne uităm după ei, că nu îi ştim pe toţi. Am recunoscut doar vreo 3, aşa că nu ştiu dacă sunt toţi aici sau nu”,

susţine Janosi Aliz - secretara Asociaţiei „Fules”.

„Plimbatul” câinilor

Primăria Braşov a încasat pentru prinderea şi aducerea şi eutanasierea câinilor din Gheorgheni suma de 10.000 de lei. Acum, patrupedele vor face cale întoarsă.

„Legea mă obligă să dau aceşti câini unei Asociaţii de Protecţie a Animalelor sub forma de adopţie, gratuit, în cazul în care ei o cer. Eu le-am zis asta şi nu au acceptat decât dacă noi, pe bani publici, îi castrăm/sterilizăm şi îi vaccinăm. Deja mi se pare că dragostea lor pentru animale este doar la nivel declarativ”

, este de părere şeful SPGA Braşov.

Soluţia salvatoare

Soluţia salvatoare pentru cei 91 de câini aduşi de la Gheorgheni a găsit-o preşedinta Asociaţiei „Milioane de Prieteni” din Braşov..

„Pe banii asociaţiei mele îi vom castra şi vaccina. Apoi cei de la Gheorgheni vor trebui să facă rost de maşini să îi ia de aici să îi ducă într-un adăpost pentru că nici să le dea drumul înapoi pe stradă nu este o soluţie. Aşa poate îşi mai găsesc stăpâni o parte din ei”,

a declarat Cristina Lapis. Pentru că la Gheorgheni nu există nici un adăpost pentru animalele fără stăpân, preşedinta Asociaţiei „Fules” a vorbit deja cu reprezentanţii a două Aziluri Canine care vor primi patrupedele.

„Vom face totul ca să îi scăpăm de aici. Am vorbit la Miercurea Ciuc şi la Sighişoara şi îi vom duce acolo”

, spune Gergely Eva.

A cikk eredeti lelőhelye - számos hozzászólással a cikk után!

Az ország sintére - Cikk az Adevarulban

2009-04-26T16:20:00.000-07:00

Autor: Paula Ciotloş
Data: 3 apr 2009

91 de câini au fost luaţi cu japca de pe străzile din Gheorgheni. Angajaţii Serviciului de Gestionare a Animalelor Braşov şi Asociaţiile de Protecţie a Animalelor din Gheorgheni s-au certat la o acţiune de ridicare a câinilor de pe străzi.

A kutyákat Stupini-ban altatják el örökre

Asociaţia Fules, din Harghita este scandalizată de acţiunile Serviciului de Gestionare a Animalelor din Braşov. Flavius Bărbulescu a prins la Gheorgheni 91 de câini pe care i-a adus pentru eutanasiere, la Braşov. Asta deşi a suţinut întotdeauna că nu aduce la Stupini câinii prinşi în alte judeţe.

Minciuni?

Preşedinta Asociaţiei de Protecţia Animalelor „Fules”, din Harghita, susţine că a fost minţită de Flavius Bărbulescu.

„L-am întrebat despre soarta câinilor captivaţi, iar el ne-a spus că vor fi predaţi Asociaţiei Milioane de Prieteni şi vor fi duşi de acolo în Germania”

, susţine Gergely Éva. Preşedinta Asociaţiei Milioane de Prieteni nu ştia nimic despre acţiune.

„Am aflat întâmplător de asta şi nu înţeleg cum este posibil aşa ceva. I-a minţit pe oamenii ăia”

, afirmă Cristina Lapis.

Supărare mare

Dacă din Gherogheni s-au luat din greşeală şi câini care au stăpânii, oamenii riscă să rămână fără animalele de casă.

„Legea spune că un câine trebuie ţinut 14 zile pentru a putea fi găsit de eventualul stăpân. Cum îşi poate găsi un locuitor al judeţului Harghita câinele, tocmai la Braşov? O altă curiozitate a mea este de ce se mai numeşte Serviciul de Gestionare a Animalelor din Braşov, dacă sunt aduşi aici câini din toată ţara. Dacă nu mai sunt câini de prins la Braşov de ce nu se desfiinţează serviciul?”,

se întreabă revoltată Cristina Lapis. Răspunsul lui Flavius Bărbulescu a venit prompt.

„Dacă vrea cineva să îşi recupereze câinele vine aici, la Braşov. Până la urmă noi avem contract cu Primăria de acolo, ei ne-au chemat şi luăm bani pentru asta”,

susţine braşoveanul. Cei 91 de câini capturaţi la Gheorgheni au fost tranchilizaţi şi apoi băgaţi toţi în benele a cinci Dacii ale Serviciului de Gestionare a Animalelor din Braşov.

Bâte şi amenzi

Câţiva localnici din Gheorgheni au protestat şi au încercat să îi oprească pe braşoveni să tranchilizeze câinii.

„Au sărit la bătaie, au început să alerge după maşini. Dacă nu era poliţia ieşea mai rău. Au fost amendaţi din câte ştiu cu câte 1000 de lei fiecare şi băieţii mei care au fost agresaţi au depus plângeri penale”

afirmă Bărbulescu. Preşedinta Asociaţiei de Protecţia Animalelor din Harghita are o altă variantă.

„Câţiva simpatizanţi ai noştri au încercat să împiedice captivarea câinilor şi au fost învinuiţi de ultraj, furt şi deranjarea ordinii publice. Secretarei noastre i s-a spus ca va primi din serul narcotic dacă mai face fotografii”,

afirmă Gergely Éva.

80 de lei costă viaţa unui câine

Pentru prinderea câinilor din Gheorghieni, Serviciul de Gestionare a animalelor din Braşov a primit suma de 10.000 de lei. Pentru fiecare animal au primit 20 de lei, pentru transport 35 de lei, pentru eutanasie 25 de lei şi pentru distrugerea cadavrelor 0,21 euro/kg. În cei 7 ani de activitate, la Azilul Canin din Stupini au fost omorâţi peste 26 de mii de câini, după cum susţine chiar Flavius Bărbulescu.

A cikk eredeti lelőhelye

Kutyahelyzet dolgozat - Jelentést írtunk a gyergyói kutyák helyzetéről

2009-04-26T16:02:00.000-07:00

Raport
abuzuri importiva cainilor comunitari în municipiul Gheorgheni, judeţul Harghita

Întocmit de către reprezentanţii Asociaţiei pentru Ocrotirea Animalelor Fules din Gheorgheni respectiv Gergely Éva preşedinte şi Jánosi Alíz secretar la data de 1. aprilie 2009.

Situaţia anterioară şi înfiiţarea asociaţiei Fules
În municipiul Gheorgheni începînd din anii 1980 deja era o problemă acută nerezolvată. În timpul comunismului câinii vagabonzi erau prinşi după martori oculari din vremea respectivă noaptea, erau chiari vânaţi de oamenii miliţiei şi duşi la locuri necunoscute und erau probabil îngropaţi. După revoluţia din 1989 consiliile locale care erau la putere practic continuau metoda folosită în timpul comunismului în afara faptului că după cunoştinţele noastre poliţia n-a mai participat la strîngerea câinilor vagabonzi. După cunoştinţele noastre în timpul mandatului primarului (2004-2008.) Pap Iosif primăria municipiului a cumpărat o armă cu ser narcotic şi a făcut contract cu medicul veterinar dr. Gáll József la captivarea şi eutanasierea animalelor. În această perioadă, dar şi în perioada de după 1989 câinii comunitari prinşi şi omorâţi – după spusele unori martori oculari – erau aruncaţi într-o groapă din curtea gospodăriei oraşului (instituţie în subordinea primăriei), iar peste ei au aruncat var şi erau îngropaţi. Despre aceste întîmplări mulţi oameni iubitori ai animalelor ştiau şi erau îngroziţi de modalitatea cum procedează autorităţile locale, si în 2008 august s-a înfiinţat Asociaţia pentru Ocrotirea Animalelor Fules cu membrii fondatori: Gergely Éva, Jánosi Alíz, Romfeld Gabriella, Fodor Erzsebet si Kiss Francisc.Asociaţia incepînd chiar din cursul înfiinţării încerca să poarte discuţii cu autorităţile locale pentru soluţionarea problemei câinilor comunitari din oraşul Gheorgheni.

În acest timp am reuşit la început de iulie să stopăm o acţiune a primăriei când medicul veterinar dr. Gáll József în persoană vâna cu armă cu ser narcotic câinii comunitari.Primarul ne-a pus la dispoziţie un teren la spatele patinoarului cu un anumit „acord mutual”, adică spunîndu-ne „faceţi-vă treaba, dar eu nu ştiu ce faceţi voi acolo”. Acolo am ţinut 11 câini începînd din septembrie 2008 pâna la decembrie 2008, când le-am transportat la Miercurea Ciuc la adăpostul de animale, care funcţionează sub coordonarea Fundaţiei Pro Animalia.

Am făcut acest fapt pentru că în primul rând terenul respectiv nu corespundea cerinţelor legii, nu era păzit, practic nu erau în siguranţă câinii noştrii. Între timp prin octombrie am pus un dosar pe masa primarului cu planurile noastre despre înfiinţarea unui adăpost de animale în oraşul Gheorgheni – cu schiţa adăpostului, copia legilor în rigoare, statul nostru, horătîrea judecătorească conform căruia activitatea noastră este legală -, respectiv şi despre ideile noastre de colaborare între primărie şi asociaţie în legătură cu funcţionarea adăpostului. La discuţia respectivă primarul Mezei János ne-a promis verbal, că el caută teren pentru adăpost. În scimb de atunci ori de câte ori încercam să iniţiem o discuţie despre adăpost primarul Mezei János refeindu-se la faptul că este foarte ocupat, nu era dispus să poarte convorbiri cu noi. Practic comunicaţia între oficialităţile din Gheorgheni şi asociaţia noastră a încetat. Mai precis secretara noastră Jánosi Alíz, cine de profesie este ziarist, a avut posibilitatea ca în calitate de ziarist să pune întrebări la conferinţele de presă din fiecare marţi a primarului în legătură cu soarta adăpostului şi planurile asociaţiei noastre, dar de fiecare dată a primit răspunsul că „primăria este în căutare de teren” şi că primarul ne va anunţa dacă a găsit, şi putem discuta în fond despre planuri.

Acţiunea abuzivă iniţiata de primarul Mezei János şi executat de serviciul public de gestionarea animalelor pe lînga primăria Braşov
Despre acţiunea de prindere a câinilor comunitari din Gheorgheni din data de 1 aprilie 2009 nu ne-a anunţat nici oficial, nici verbal nimeni din partea primăriei.
Însă vestea am aflat întîmplător prin secretara noastră Jánosi Alíz, care a participat la conferinţa de presã din 31 martie 2009. a primarului, fiindcã ea a pus iarãşi nişte întrebãri în legãturã cu adãpost şi soluţionarea problemei câinilor comunitari.

Primarul Mezei János s-a referit la un document primit de la Directia Sanitar-Veterinara Harghita cu privire la rezolvarea problemei cainilor comunitari, cu termen de 30 zile.

„Am soluţionat problema, mâine cu ajutorul specialiştilor din Braşov vom strânge 150 de câini, pe care vor transporta la centrul de plasament din Braşov, iar dupã 14 zile conform legii vor fi eutanasiaţi”.

Tot secretara noastrã a aflat cã pentru asta primãria din Gheorgheni va plãti 20 de lei, per cap pentru captivarea şi transportul câinilor, iar 35 de lei pentru serul narcotic folosit.

În schimb nu era precizat dacã serul respectiv va fi folosit la eutanasiere sau la captivare. Tot în acea zi am luat legãtura cu Bãrbulescu Flavius, de le serviciul public din Braşov şi l-am întrebat despre soarta câinilor captivaţi, iar el ne-a zis cã câinii vor fi predaţi la adãpostul de animale Milioane de prieteni, respectiv la adãposturi din Germania cu care au legãturã. Precizãm cã d-na Cristina Lapis de la adapostul Milioane de prieteni nu avea cunostinta de acest lucru. La data de 1 aprilie am depus în scris un protest în limba maghiarã la primãria Gheorgheni în care printre altele atragem atenţia consiliului local ca, conform legii 9/2008 ianuarie, procedura lor este ilegalã. Totodatã am luat legãtura prin telefon cu mai multe organizaţii de ocrotirea animalelor din þarã în ziua de 31 martie, respectiv 1 aprilie şi le-am cerut ajutorul.

Cu toatã strãduinţa noastrã de împiedica aceastã acţiune nu am reuşit, 91 de câini au fost captivaţi, şi duşi la Braşov la centrul de plasament a serviciului public din strada Merilor nr. 5. În acţiune serviciul din Braşov a fost ajutat de o persoanã numitã Szabo Gabriella, care s-a prezentat a fi membrã a grupãrii „ocrotitorilor canini” în curs de înfiinţare cu numele „Fundaţia Szent Ferenc” (Fun. Sfântul Francisc). Ea a declarat secretarei noastre cã primarul le-a spus despre acţiune, ba chiar le-a avertizat din timp sã ducã undeva la adãpost câinii preferaţi de ei, ca sã nu fie prinşi în timpul acţiunii, dar nu era dispusa sã ne dezvãluie locul respectiv unde sunt ţinuţi câinii captivaţi de ei. Acest lucru dealtfel a declarat şi primarul Mezei presei locale la conferinţa de presã amintitã mai înainte.

Câţiva simpatizanţi ai noştrii au încercat sã împiedice captivarea câinilor, Jakab Robert de exemplu a fost denuntat la poliţia localã de d-l Balaban, unul dintre angajatii de la Brasov, l-a invinuit de ultraj, furt ( ca d-l Jakab a furat arma lui,ceea ce nu este adevarat) si deranjarea ordinii publice. Secretarei noastre i-a fost „promis”, de unul dintre oamenii serviciului cã „va fi si ea anesteziata” dacã mai face fotografii.

Gheorgheni, 02.04.2009

Gergely Éva, Jánosi Alíz

Anexe:
Materialul filmat de postul local de televiziune “ Gyergyotv” ( de la min. 5:20)

Fotografiile noastre:

Mit ne mossunk össze? - Sajtóközleményünk az önkormányzat és az állatvédők hatásköréről

2009-04-26T15:50:00.000-07:00

Sajtóközlemény

A további félreértések és félremagyarázások végett tisztázni szeretnénk az önkormányzat és az állatvédők felelősségét, illetve hatáskörét. Tudni kell, hogy két külön hatáskörről van szó, ami nem fedi egymást és nem összemosható.
Az önkormányzatot törvények kötelezik arra, hogy létrehozza az állatgazdálkodási közszolgálatot a szükséges, megfelelő személyzettel, illetve egy ideiglenes begyűjtő központba összegyűjtse a kutyákat, utána pedig szelektálja: az öreg és beteg kutyákat állatorvosi bizonylat alapján el lehet altatni; az egészségeseket és fiatalokat be kell oltani, féregteleníteni és ivartalanítani kell.

Mindez az érvényben lévő törvények értelmében az önkormányzat és a helyi állatorvos kötelessége, felelőssége, a munkálat költségeinek fedezése az önkormányzatot terheli. Ha mindez megtörtént, hét(7)nap múltával az állatok átadhatók az állatvédők által működtetett menhelyeknek, vagy ha nincs ilyen, akkor vissza kell engedni őket arra a helyre, ahol befogták őket.

Az állatvédőknek jogukban áll létrehozni menhelyet (de nem kötelesek!), ahol az állatgazdálkodási közszolgálat ideiglenes begyűjtő telepéről átvett kutyákat gondozzák, megszervezik az adoptálásukat, illetve különféle ismeretterjesztő programokat futtathatnak, stb. Ahhoz, hogy egy menhely működését engedélyezzék az illetékes hatóságok, egy egész sor előírásnak kell megfelelni, és nagyon sok pénz kell a létrehozásához (a működtetés nagyságrendekkel kevesebb pénzbe kerül).

Támogatás nélkül egyetlen állatvédő csoport sem tudja létrehozni, ezért ajánlottuk az önkormányzatnak még múlt év októberében azt a köztes megoldást, hogy hozzák létre az ideiglenes elhelyező központot, mi pedig támogatjuk a működtetésben, illetve különféle programjaink, kapcsolataink révén igyekszünk gazdát keresni a befogott kutyáknak. Következésképpen:
- az első lépés az állatgazdálkodási szolgálat és ideiglenes elhelyező telep létrehozása az önkormányzat által;
- második lépés kapcsolat az állatvédő civilszervezettel, amely ha már van menhelye, átveheti a befogott állatokat, ha meg nincs, akkor az önkormányzattal kötött egyezség, szerződés értelmében támogathatja az ideiglenes elhelyező telepen zajló tevékenységet (támogathatja, de nem köteles!).

Mindaddig míg az első lépést nem lépte meg az önkormányzat, nem következhet a második lépés és az állatvédőknek egyetlen lehetőségük marad: figyelni, és időnként felhívni az önkormányzat figyelmét az érvényben lévő törvényekre. Ezért tiltakoztunk az április elsejei akció ellen, illetve még azért is, mert kapcsolataink révén nagyon jól ismerjük a brassói polgármesteri hivatal mellett működő állatgazdálkodási közszolgálat kutyatelepén uralkodó állapotokat és tudjuk azt is, hogy ennek vezetője Bărbulescu Flavius minden érvényben lévő törvényt áthágva alkalmazza az egészséges kutyák elaltatásának módszerét az eutanáziát. Erről részletesen beszámol az alábbi cikk.

Mire alapoztuk a tiltakozásunkat?
Bărbulescu Flavius a sajtónak tett nyilatkozataiban a 155-ös kormányrendeletre, illetve a 227-es törvényre hivatkozik, azonban azt elfelejti, hogy a 155/2001-es kormányredndeletet, illetve a 227/2002-es törvényt felülírta a 29/2008-as kormányrendelet, amely egyértelműen kimondja: hogy

„a ragadozók eutanáziája, elaltatása csak azokban az esetekben engedélyezett, amikor ezeket megharapta, vagy megkarmolta egy másik beteg állat, nincsenek veszettség ellen beoltva, illetve első oltás esetén nem telt el 21 nap az oltástól”.

A 9/2008-as törvény kiegészíti és módosítja a 205/2004-es állatvédelmi törvényt és a 7.1-es cikkelyben egyértelműen kimondja:

„Tilos a kutyák, macskák és egyéb állatok eutanáziája, ez alól kivételt képeznek a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatok, melyről állatorvos állított ki bizonylatot”.

Ugyanazon törvény 6-os cikkely megtiltja az állatok szándékos legyilkolását, a 23-as cikkely szerint ez a cselekedet bünténynek minősül.

Ugyanakkor a 62/2007-es kormányrendelet értelmében – amely az állategészségügyi előírásokra vonatkozik – úgy véljük, hogy a négy papucs Dacia, amiben a befogott gazdátlan kutyákat több mint 200 kilométeres távon szállították Brassóba, nem alkalmas 91 altatólövedékkel elkábított állat szállítására.

Összegezve: nem a polgármester azon intézkedése ellen tiltakozunk, hogy befogatta a gazdátlan kutyákat, hanem azon módozat ellen, ahogyan ez történt, illetve a „hogyan tovább” miatt, vagyis a befogott kutyák további sorsának rendezése végett. Annál is inkább, mert a befogás napján a Milioane de prieteni állatmenhely – amelyre hivatkozott Bărbulescu - vezetői nem tudtak a gyergyói kutyák érkezéséről, illetve a brassói SPGA vezetője nem nevezett meg egyetlen német állatvédő szervezetet sem, amely állítólag befogadná a befogott kutyákat.

Exuperyt parafrazálva elmondhatjuk: mi valóban felelősséget érzünk minden olyan teremtmény iránt, amelyet az ember megszelidített.

Gergely Éva, a Füles Állatvédő Egyesület elnöke
Jánosi Alíz, a Füles Állatvédő Egyesület titkára

Hajtóvadászat kóbor ebek ellen - CIKK A KRONIKABAN

2009-04-26T06:18:00.000-07:00

Nagyszabású kóborkutya-befogási akciót szervezett a gyergyószentmiklósi önkormányzat a brassói polgármesteri hivatal keretében működő állatgazdálkodási szolgálat illetékeseivel április elsején Gyergyószentmiklós utcáin. Mint kiderült, az akcióról az egyik állatvédő csoportosulás, a gyergyószentmiklósi Szent Ferenc Alapítvány (amely nem azonos a Böjte Csaba vezette szervezettel – szerk. megj.) is tudott, és így néhány kedvencüket biztonságos helyre tudták menekíteni.

A Hargita megyei kisvárosban működő másik ilyen jellegű civil szervezet, a Füles Állatvédő Egyesület csütörtökön tiltakozó levelet nyújtott be az önkormányzathoz, így fejezve ki az akció miatti felháborodását. A szervezet egyébként tavaly augusztus óta tárgyal az önkormányzattal egy állatmenhely létesítéséről.

A gyergyószentmiklósi akciót Carmen Arsene, az országos állatvédelmi szövetség vezetője is elítélte, és törvénytelennek minősítette. Az akció során 91 kóbor kutyát fogtak be és szállítottak el. Flavius Bărbulescu, a brassói állatgazdálkodási szolgálat vezetője szerint az állatokat egyelőre saját átmeneti központjukba helyezik el, majd egy részüket átadják a Milioane de prieteni nevű állatmenhelynek, illetve németországi állatvédő szervezeteknek. Cristina Lapisnak, a menhely vezetőjének azonban nincs tudomása a „szállítmány” érkezéséről.

Törvénytelen akció. A kóbor kutyákat Brassóba szállították. Fotó: Jakab Róbert

Útban „a vadászmezőkre”

„Hozzávetőleg 150 kóbor kutyát gyűjtünk be a brassói szakemberek segítségével, melyeket elszállítanak a brassói ideiglenes állatelhelyező központba, és 14 nap múltával a törvények értelmében elaltatnak” – közölte keddi sajtótájékoztatóján Mezei János polgármester. Mint mondta, egy befogott kutyáért 55 lejt fizetnek a brassói cégnek, 20 lejt a befogásért és szállításért, 35 lejt az altatószérumért.

Mezei szerint az akciót azért szervezték, mert „a város központjában egy személyt megmart egy kóbor kutya”, és a Hargita megyei állategészségügyi igazgatóság felszólította őket: 30 napon belül oldják meg a kóborkutya-problémát. „Mivel ennyi idő alatt nem lehet állatmenhelyet létesíteni, a begyűjtést választottuk” – indokolta az akciót a polgármester viccesen hozzáfűzve, hogy a kutyák „elmennek a nagy vadászmezőkre”.

Hajtóvadászat és tiltakozás

A Füles Állatvédő Egyesület vezetősége tiltakozást nyújtott be az intézkedés ellen, a 2743-as számmal iktatott dokumentumban egyebek mellett felhívják a tanácsosok figyelmét, hogy a 2008/9-es számú állatvédelmi jogszabály értelmében törvénytelen a polgármester által kezdeményezett akció. A polgármesteri hivatal azonban ennek ellenére végrehajtotta a begyűjtést, fényes nappal, altatólövedékkel felfegyverkezve vadásztak a kutyákra, sok esetben több száz méteren keresztül űzve az állatokat.

Az akció során összesen 91 elkábított kutyát szállítottak négy kisautó zárt rakterében Brassóba. Az akciót a helyszínen irányító Flavius Bărbulescu kifejtette: „a polgármesteri hivatallal kötött szerződés alapján a 226-os törvény és a 155-ös rendelet értelmében törvényesen járunk el”.

Carmen Arsene, az országos állatvédő szövetség elnöke szerint azonban a törvény, amire Bărbulescu hivatkozik, nincs érvényben. A gazdátlan állatok sorsának rendezéséről a polgármesteri hivatalok mellett működő állatgazdálkodási közszolgálatokról a 2001/155-ö számú kormányrendelet intézkedik, de ez sem engedélyezi az eutanáziát.

Ezt és a 2004/205-ös törvényt módosítja a 2008/9-es jogszabály 7.1-es paragrafusa, amely egyértelműen megtiltja a kutyák, macskák és egyéb állatok eutanáziáját. Csupán a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő állatok képeznek kivételt, amit az állatorvosnak kell megállapítani.

Az állatgazdálkodási szolgálatok tevékenységét szabályozó 2004/955-es kormányrendelet ugyanakkor előírja, hogy a szükséges oltások és a sterilizálás elvégzése után a befogott állatokat visszaengedhetik arra a helyre, ahol befogták őket. „A brassói állatgazdálkodási közszolgálat ezeket a törvényeket durván áthágja, és tudomásunk szerint 2001-től kezdődően mostanig több millió kutyát irtottak ki törvénytelenül, noha a 2008/9-es törvény értelmében bűncselekménynek számít a kutyák elaltatása.

Ez abszurdum, és nemcsak a törvény áthágását jelenti, hanem az egyszerű polgárok semmibevételét is” – vélte Carmen Arsene. Hozzáfűzte: meglepi, hogy a brassói sintérek folytatják általa törvénytelennek tartott akcióikat, és a szomszédos városokra is kiterjesztik.

Néhány kutya megúszta az akciót

A szerdai akciót néhány kutya megúszta, ugyanis Mezei János polgármester értesítette a Szent Ferenc Alapítvány nevű állatvédő csoportosulást az akcióról, amely így befoghatta és elszállíthatta néhány kedvencét. A befogásban segítő egyik önkéntes szerint az állatokat talán Gyergyókilyénfalvára vitték, Kató-György Enikő állatorvos telkére.

„Nem mondhatom meg, hol vannak a kutyák, de biztosíthatom, hogy jól vannak” – jelentette ki a befogási akciót felvigyázó Szabó Gabriella. Lapunk munkatársának azt is elismerte, hogy az elmúlt télen saját költségén több egészséges kiskutyát is elaltattatott. Értesülésünk szerint három befogott állatot épp a polgármester telkén helyeztek el, és Mezei – állatbarát voltát bizonyítandó – erről tájékoztatta is a sajtót. Azt viszont nem tudni, hogy ezeket milyen kritériumok alapján választották ki.

Felelősségre vont tiltakozók

A befogási akciót lefényképező Jakab Róbert fotóst csütörtökön a helyi rendőrségre hívatták, mivel a brassói sintérek egyike feljelentést tett ellene, azt állítva, hogy kivette a kezéből az altatólövedékes fegyvert. Mint mondta, koholt vádak alapján bűnvádi eljárást kezdeményeznek ellene. „Nem vettem ki senkinek a kezéből a fegyvert, de megpróbáltam néhány kutyát elriasztani a sintérek közeléből” – jelentette ki lapunknak Jakab, aki több internetes fórumra elküldte képeit.

Gergely Éva, a Füles Állatvédő Egyesület elnöke lapunknak elmondta: az országos állatvédelmi szervezet már tud a gyergyószentmiklósi polgármester törvénytelen akciójáról, és általuk eljutott a hír a nemzetközi állatvédő szervezetekhez is.

Szerző(k): Krónika

Készült: 2009. április 03.

A Pro Animalia is riadót fúj a gyergyói razia kapcsán - Orendi Éva levele hozzánk

2009-04-26T06:08:00.000-07:00

Pro Animalia Alapítvány
Csíkszereda

A Füles Egyesület Vezetőinek
Gyergyószentmiklós

Kedves Állatbarátok !

A tudomásomra jutott, hogy Gyergyószentmiklóson, egy nagyszabású kutyaösszefogást rendelt el a város vezetősége. A legmeglepőbb dolog az, hogy egy brassói céggel kötöttek szerződést, akik összeszedés után egy brassói telepre szállítják , ahol állítólag 14 nap után elaltatják őket.
Szeretnélek megkérni benneteket, sürgősen nézzetek a brassói cég neve, székhelye után és a pontos címre is szükségem van.

Egy pár évvel ezelőtt nekünk is volt egy ehhez hasonló problémánk, de a brassói állatvédők, a brassói Állategészségügy ( Pol. Sanit. Veterinare) segítségével leállítottuk az akciót, sőt magát a céget ill. annak a műkődését is beszüntették. Akkor még meg sem született a 205-ös törvény. Most, amikor már létezik, amely tiltja az állatok elaltatását, nálatok ezt senki nem veszi komolyan !!!

Éppen ezért, irtam a legnagyobb német állatvédelmi szervezetnek ( Bruno pet), az Egyesült Államokba a Peta szervezetnek, Ausztriába a Pro Animalia testvérszervezetnek. Egyelőre a Bruno pet jelzett vissza és április elejére ide fog látogatni. Szeretném, ha az Animal planet számára forgatnának. A felháborodás nagy és még a csiki Állategészségügyi hivatal számára is érthetetlen ez az akció.

Kérlek, vegyétek fel a kapcsolatot a brassói állatotthon vezetőjével, az ottani francia konzul feleségével. Neve Cristina Lapis, telefonja 0268 471 202. Továbbá az országos Állatvédelmi szervezet fönökasszonyával, neve Carmen Arsene, telefonja -0744 156 133. Carmen Arsenenek kormányszinten vannak állatbarát támogatói.

Értessétek meg a város vezetőivel, hogy helytelenül cselekednek, és inkább egy állatotthon létesítését kellene szorgalmazzák, aminek a műkődésében még mi is be tudnánk segiteni. Ez az akció, amely a kutyák legyilkolását eredményezi, nem vezet semmi jóra. Részemről, én közölni fogom a nemzetközi sajtóban és a külföldi állatvédelmi szervezetek segítségét kérem egy nemzetközi tiltakozási akció létrehozásában.

Ami a csíkszeredai állatvédőket illeti, megkezdték az aláírásgyűjtést a Gyergyóban történő kutyairtási akció ellen. Küldjük el nektek, vagy direkt Bukarestbe ?
Kérlek értesítsetek minden lépésről, jó, eredményes munkát, kitartást kívánok számotokra

Tisztelettel
Orendi Éva

2009.03.31.

A megyei egészségügyi igazgatóság- és állatvédelemhez fordulunk feljelentéssel

2009-04-26T05:46:00.000-07:00

Asociaţia pentru Protecţia Animalelor Fules
535500 Gheorgheni Cart. Florilor Bl. 33/A/3 Jud. Harghita
Nr. inreg. /...............07.04.2009

CĂTRE

Direcţia Sanitară Veterinară şi pentru Siguranţa Alimentelor Miercurea Ciuc

În atenţia Domnului Director Dr. Marosfői Levente

Ca urmare a notificării primite din partea Direcţiei Sanitar Veterinare Harghita pentru rezolvarea în termen de 30 zile a situaţiei câinilor comunitari din oraşul Gheorgheni, la ordinul Primăriei din Gheorgheni, SPGA Braşov a strîns pe data de 1 aprilie 2009, 91 de câini. Conform declaraţiilor primarului, aceşti câini vor fi eutanasiaţi "conform legii" în termen de 14 zile.
Conform declaraţiilor date televiziunii locale Gyergyó TV, reprezentantul SPGA, Flavius Bărbulescu susţine că efectuează adunarea câinilor, în mod legal, conform Ordonanţei 155 şi Legii 227.

În videoul făcut de către televiziunea locală şi pe fotografiile făcute la cererea noastră se văd clar maşinile cu care SPGA a transportat cei 91 de câini şi anume 4 (patru) Dacii papuc, care nu credem că corespund normelor sanitar-veterinare în vigoare conform Ordinului 62 din 7 martie 2007.

Fotografiile noastre:

Domnul Bărbulescu uită să menţioneze, că atât reglementarile legate de eutanasierea câinilor fără stăpîn din Ordonanţa 155/2001 cât şi din Legea nr. 227/2002 au fost deja suprascrise de către:

Ordinul 29 din 28.03.2008 care spune că eutanasierea este permisa doar in cazul
"carnivorelor care au fost muşcate sau zgâriate de animalele bolnave, dacă sunt nevaccinate antirabic sau dacă au mai puţin de 21 de zile, în cazul primei vaccinari" şi
Legea Nr. 9 din 15.01.2008 pentru modificarea şi completarea legii Nr. 205/2004 privind protecţia animalelor care spune că:
"Art. 7.1. din Legea nr. 9/2008 - Este interzisă eutanasierea câinilor, a pisicilor şi a altor animale, cu excepţia animalelor cu boli incurabile, constatate de medicul veterinar "
Conform Art. 6 al aceleiaşi legi, este interzisă omorârea cu intenţie a animalelor, astfel de act constituind infracţiune (cf. Art. 23). Având in vedere declaraţiile publice făcute de către reprezentanţii Primăriei Braşov în care se menţionează că activitatea de gestionare, prin eutanasie, efectuată prin Serviciul Public de Gestionare a Animalelor Braşov este legală va informăm următoarele:
- Dispozitiile art. 71 din Legea nr. 9/2008, sunt aplicabile tuturor animalelor, cu sau fără stăpân, inclusiv a celor din adaposturile înfiinţate de către consiliile locale (anexam totodată extrase din raspunsurile Autoritaţii Naţionale Sanitare Veterinare şi pentru Siguranţa Alimentelor - textele în totalitate se regăsesc pe adresele de web ale ANSVSA menţionate în anexa).
- Legiuitorul, în cuprinsul textului de lege amintit, nu distinge între animalele cu sau fără stăpân, ci se referă la animale în general.
- Referindu-ne la textul alineatului (2) al art. 1 din Legea nr. 205/2004, menţionăm ca, prin acesta, legiuitorul a avut în vedere faptul că administrarea/ gestionarea problemei câinilor comunitari presupune modalitatea de organizare a unei activitaţi în sensul acesta, precum şi a logisticii necesare desfăşurării activităţii respective, lucruri care, este de la sine înţeles că, exced cadrului Legii de protecţie a animalelor, necesitând o reglementare separată printr-o lege specială. Însă, cadrul juridic general privind drepturile animalelor şi protecţia acestora este stabilit prin Legea nr.205/2004 şi, se înţelege FĂRĂ ECHIVOC, că atât persoanele de drept privat, cât şi cele de drept public, au obligaţia să respecte în întregime prevederile acestui act normativ.

A da o interpretare a actului normativ în sens per a contrario - ca autorităţilor locale nu le revine obligaţia de a respecta aceste dispoziţii legale, în ceea ce priveşte aplicarea art. 71, nu poate fi primită decât de un profan în domeniul juridic.
Conform actului normativ amintit, OMORÂREA animalelor cu intenţie constituie INFRACŢIUNE şi se pedepseşte cu închisoare de până la 3 ani sau cu amendă penală de până la 10.000 lei.

Conform art. 26 al aceleaşi legi, Poliţia Română şi Direcţia Sanitară Veterinară şi pentru Siguranţa Alimentelor reprezintă organele abilitate pentru monitorizarea legii şi de constatare a încălcării acesteia.

Ca atare vă solicităm să luaţi măsurile ce se impun în vederea respectării legilor în vigoare de către SPGA Braşov faţă de câinii comunitari strânşi în Gheorgheni şi duşi la Braşov.

Rezolutie: 967/23.10.2008

“Avand în vedere faptul ca prevederile art. 71 din Legea nr. 205/2004, cu modificarile şi completarile ulterioare, introdus prin Legea nr. 9/2008, au un caracter general, nefacand distinctia între cainii detinuti de catre persoane fizice sau juridice si cei fara stapan, precum si faptul ca modificarea si completarea Legii nr. 205/2004, in sensul celor de mai sus a fost realizata ulterior adoptarii Ordonantei de Urgenta a Guvernului nr. 155/2001, cu modificarile si completarile ulterioare, rezulta faptul ca intrarea in vigoare a prevederilor art. 7¹ a determinat inaplicabilitatea art. 7 alin. (1) din Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr. 155/2001, cu modificarile si completarile ulterioare, precum si a primei teze a pct. 1 din Anexa nr. 3 la acelasi act normativ. Precizam că Ordonanta de Urgenta a Guvernului nr. 155/2001, cu modificarile si completarile ulterioare, exprima vointa legiuitorului anteriora Legii nr. 205/2004, cu modificarile si completarile ulterioare, iar modificarile si completarile ulterioare aduse Ordonantei de urgenta a Guvernului nr. 155/2001 nu au avut ca temei prevederile Legii nr. 205/2004. In considerarea celor de mai sus, apreciem ca ultima vointa a legiuitorului este de a proteja animalele si de a permite doar eutanasierea acelor animale bolnave, urmare constatarii acestui fapt de catre medicul veterinar.
Director General, Constantin Trifu”

http://www.ansv.ro/menu.php?modul=avizari.php&cmd=list&id=1567

Rezolutie: 995/30.10.2008

“în conformitate cu art. 7 din Legea nr. 9 din 11 ianuarie 2008 pentru modificarea şi completarea Legii nr.205/2004 privind protecţia animalelor, eutanasierea câinilor, a pisicilor şi a altor animale, este interzisă, cu excepţia animalelor cu boli incurabile constatate de medicul veterinar, fără a se face distincţia între câinii deţinuţi de persoane fizice sau juridice şi cei fără stăpân.
DIRECTOR - Dr. Vladimir RIZAC”

Cu stimă:

Gergely Éva, preşedintele Asociaţiei pentru Ocrotirea Animalelor Fules

Jánosi Alíz, secretara Asociaţiei pentru Ocrotirea Animalelor Fules

Gheorgheni, 7 aprilie 2009.

2009-04-20T02:11:00.000-07:00

Gyergyószentmiklós megyei jogú város Önkormányzati Testületéhez

Tiltakozás

A Gyergyószentmiklóson hivatalos jogi státusban tevékenykedő Füles Állatvédő Egyesület tiltakozik a városi önkormányzat, nevezetesen Mezei János polgármester a “kóborkutya-probléma” megoldását célzó törvénytelen intézkedései miatt.

Mezei János polgármester a 2009. március 31-i sajtótájékoztatóján újságírói kérdésre válaszolva kifejtette, hogy április elsején nagyszabású kutyabefogási akciót szervez. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a kóborkutyákat a brassói polgármesteri hivatal mellett működő átmeneti állatelhelyező központba szállítják, ahol 14 nap után elaltatják őket. A polgármester tervei szerint az akció által 150 gazdátlanul csatangoló kutyától “szabadítaná meg” a várost. Mint mondotta: “a kutyák elmennek a nagy vadászmezőkre”. Az akcióba, állítása szerint, bevont egy magát Szent Ferenc Alapítványnak nevező “állatvédő” csoportosulást, akiknek – értesüléseink szerint – lehetőséget biztosított, hogy néhány kedvencüket befoghassák és biztonságos helyen tarthassák, hogy nehogy áldozatául essenek az akciónak. Többek közt, több szemtanú szerint, ez a csoport vitt három kóborkutyát a polgármester telkére, amit Mezei János polgármester úgy tálalt a sajtónak, hogy kutyabarát voltát bizonyítandó “befogadott” a telkére három gazdátlan kutyát.

A fentiek ismeretében tiltakozunk:

Mezei János polgármester kóborkutya-problémát megoldó akciója ellen, ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy törvénytelenséget követ el, ugyanis a 9/11. 01. 2008-as törvény értelmében tilos az egészséges állatok eutanáziája.
Az ellen, hogy miközben a Füles Állatvédő Egyesület tervei és elképzelései írásban október óta a fiókjában porosodnak, egyszer sem vitte az önkormányzati testület elé ezeket a terveket. Sőt többszöri telefonos megkeresésünk alkalmával - amikor időpontot szerettünk volna egyeztetni terveink és elképzeléseink egyeztetésére - elfoglaltságára hivatkozva későbbi megkeresést kért, illetve sok esetben fel sem vette a telefonját.
Hogy a város egyébként is szűkös költségvetéséből meglehetősen nagy összeget – kutyánként 20 lej a befogásért és szállításért, illetve 35 lej az altatásért – a kutyák tizedelésére költ, ahelyett hogy a már létező legitim egyesületet támogatná egy korszerű, európai normáknak megfelelő államenhely létrehozásában.
Meggyőződésünk, hogy az időszakosan szervezett kutyabefogási akciókkal nem oldja meg Gyergyószentmiklóson a kóborkutya-problémát, az igazi megoldás egy korszerű európai normáknak megfelelő államenhely lenne.
Hogy részese és támogatója egy olyan csoportosulásnak, amely – feltételezéseink szerint akaratlanul – de a Szent Ferenc Alapítvány név használatával egy már működő, világszerte ismert alapítvány jó hírnevét csorbítja. A Böjte Csaba ferencrendi szerzetes által létesített Dévai Szent Ferenc Alapítványról van szó, amely az árva és rendezetlen családi körülmények közepette élő gyermekek támogatásával foglalkozik. És amelynek Gyergyószentmiklóson is jólműködő napközi otthona van.

Továbbá tájékoztatjuk az önkormányzatot, hogy tiltakozásunkat támogatja a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány, amelynek elnöke Orendi Éva tegnapi levelében arról biztosított a Gyergyószentmiklóson zajló törvénytelen kutyabefogási akcióról tájékoztatja a németországi Bruno Pet állavédelmi szervezetet, a Peta szervezetet az Egyesült Államokból, illetve Ausztriában tevékenykedő a Pro Animalia testvérszervezetüket. Tiltakozásunkhoz mellékeljük Orendi Éva elnökasszony elektronikus postával küldött tegnapi levelét.

2009. április 1. Gyergyószentmiklós

Tisztelettel:

Gergely Éva, elnök,

Fodor Erzsébet, alapitó tag

Romfeld Gabriella, alapitó tag

Menedék nélkül - Cikk és vita a Transindexen

2009-01-31T01:49:00.000-08:00

MENEDÉK NÉLKÜL
Állatkínzó Románia: felakasztott, deportált, elaltatott kutyák

Az elkövetők fejében valószínűleg meg sem fordul a gondolat, hogy felelős vagy azért, akit megszelídítettél. Civilek szélmalomharca, pénztelen önkormányzatok: kutyamenhely-körkép.

A 2008-ban jelentős módosításokon átesett állatvédelmi törvény értelmében tilos az állatkínzás, az állatok gazdáinak vagy gondozóinak be kell tartaniuk az állategészségügyi és -higiéniai normákat, tilos elkergetniük vagy elhagyniuk őket, megfelelő menedéket és mozgásteret, élelmet, vizet, egészségügyi ellátást kell biztosítaniuk nekik. A 71. cikkely kimondja: tilos a kutyák, macskák és más állatok eutanáziája,

kivéve ha az állat egy szakorvos megállapítása szerint gyógyíthatatlan beteg. A törvény betartásáért az Országos Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Hatóság felelős.

"Nyamm, ez finomabb, mint a kukás kaja"
(a Füles Egyesület fotója)

Realitatea tévéadónak egy néző sokkoló fotókat küldött be a Kovászna megyei Árapatakról, ahol egy elhagyott fészerben ismeretlenek több kutyát is felakasztottak. Megkeresésünkre Sikó-Barabási Sándor, a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője elmondta, hasonló esetekben írásbeli feljelentést kell tenni az intézménynél, ám csupán akkor indulhat vizsgálat, ha bizonyítható, ki követte el a bűntényt. A megyei igazgatóságok hatáskörébe tartoznak az állatkínzás esetei is, jelen pillanatban is vizsgálnak néhány ilyen esetet, de kell legalább egy tanú vagy más bizonyíték, ami alapján aztán a tettest megbüntethetik.

A kóbor kutyák akut problémát jelentenek Romániában. Ám akik a megtámadott, megharapott, meggyilkolt állampolgárok eseteit hozva fel példaként a veszélyessé váló állatok kivégzését szorgalmazzák, mintha elfelejtenék azt az egyszerű tényt: elsősorban az emberek a felelősek azért, hogy ennyi elkergetett, elszabadult, gazdátlan, éhező eb van a városokban. Elsősorban a nagyvárosok, főképp pedig Bukarest utcáin kóborolnak csapatostól, terrorizálva a lakosságot, s nem mellékes módon közegészségügyi problémát is okozva.

A fővárosban 60 ezerre teszik a kóbor kutyák számát;

az országban több százezren vannak. Az önkormányzatok kötelesek megfelelő menhelyet biztosítani a befogott állatoknak, ellátni, beoltani és ivartalanítani őket – ám ez egyelőre a legtöbb esetben részben vagy egyáltalán nem valósult meg.

Bukarestben minden kerületben kell menhelyet létrehozni; sajtóbeszámolók szerint az 1. szektorban nemrég 500 férőhelyes épületet adtak át erre a célra. A beruházás 200 ezer lejbe került; egy állat élelmezése havonta 150 lejt kóstál. A kerületben becslések szerint 7-8 ezer kóbor kutya lehet. A működtető kerületi önkormányzat a menhelyen lévő kutyákat örökbe szeretné adni.

KÓBOR KUTYÁT A KERÍTÉSEN...

Gyakran előfordul, hogy azokról a településekről, ahol nincs menhely, a kutyákat “deportálják”, azaz átszállítják egy olyan városba, ahol már van. Ez néha a törvényes kereteket betartva történik, ám rengeteg példa van arra is, amikor egyesek a kóborkutya-kérdést úgy oldják meg, hogy átszállítják a másik megye/város határába az ebeket, és szélnek eresztik őket.

Ilyen import-kóborkutyákról szóló hírek terjengtek például Kézdivásárhelyen is; állítólag több éven keresztül a szomszédos megyékből kapott rendszeres vérfrissítést a kisvárosi állomány. Legutóbb egy temesvári hírt olvashattunk a témában; szemtanúk szerint

több mikrobusznyi kóbor kutyát eresztettek el

ismeretlenek a város határában. Az ottani menhelyen több száz állatot látnak el, a működtető cég állatorvosa szerint féregtelenítik, beoltják, egészségügyi könyvecskét állítanak ki nekik, mikrocsippel látják el őket, majd megpróbálnak gazdát keresni nekik. Decemberben 80 kutyát adtak örökbe – írja a Renasterea Banateana.

Brassóban az ország legnagyobb és legkorszerűbb állatmenhelyét hozták létre nemzetközi összefogással, a Milliónyi Barát Egyesület (Asociatia Milioane de Prieteni) már 1998 óta foglalkozik a kóbor kutyákkal. Tevékenységük egy évtizede során több mint 2300 kutyát adtak örökbe. Brassóba szállítottak például kézdivásárhelyi, sepsiszentgyörgyi kutyákat is az ottani állatmenhelyre, amely fejpénz ellenében befogadta őket.

Szebenben őszre lesz kész egy 200 főt befogadó kutyamenhely, amelyet a városi tanács versenytárgyalásán nyertes cég épít fel majdnem 100 ezer lejért.

A KUTYÁKAT NEM LÖVIK KI, UGYE?

Törvényes “deportálás” történt Gyergyószentmiklóson is, ahol ugyan helyi lakosok kezdeményezték egy menhely létrehozását, ám az önkormányzat egyelőre nem biztosított megfelelő területet erre. A Füles Egyesület nem hivatalosan használt egy telket, ahol a kutyákat tartották és etették, ám a közeli erdőből a medvék is meg tudták közelíteni a helyet. Innen a szeméttelep mellé költöztették a kutyákat, ám ott nem voltak megfelelő egészségügyi körülmények. A általuk gondozott 11 ebet végül a csíkszeredai Pro Animalia Egyesület korszerű menhelyére szállították, ahol 400 kutyát látnak el.

A Füles Egyesület egykori védence

Ők jól csinálják, négy alkalmazott gondozójuk és német támogatói hátterük van – mondja a Füles Egyesület titkára, Jánossy Alíz újságíró. “Ezzel szemben mi

vívjuk a közelharcot az önkormányzattal,

hogy adjanak egy egyhektáros, közművesített, bekerített területet, s a többit bízzák ránk. Csak sajnos nálunk az önkormányzat egyetlen lehetőséget lát: kilőni a kutyákat” – teszi hozzá. Elmondása szerint a helyhatósági választások előtt az egyik MPP-jelölt, aki egyébként állatorvos, azt ígérte, felajánl egy területet állatmenhelynek. Miután a polgári párt színeiben bejutott, és megalakult az új MPP-s városvezetés, kiderült, a felajánlott terület nem közművesíthető, és egyébként is közelebb van a lakott területhez a törvényben megengedettnél.

Jánossy szerint az egyesületnek szemtanúi vannak arra, hogy városi illetékesek nem befogásra használt kábító-, hanem eutanáziához használatos altatólövedékes puskával felszerelkezve éjjeli vadászaton lövöldözték a kutyákat városszerte.

Mezei János gyergyószentmiklósi polgármesternek nincs tudomása ilyen esetről. Voltak gyógyíthatatlan beteg állatok, akiket vizsgálat után

kénytelenek voltak örökre elaltatni.

Leszögezte: amint a kormány elfogadja a költségvetést, és ezt követően az önkormányzatok is megtárgyalhatják, mire mennyi pénz jut, konkrét lépéseket tesznek egy kutyamenhely létrehozására. Elismerte, a város szerencsés olyan szempontból, hogy van egy civil egyesület is, amely foglalkozik a kérdéssel; leszögezte, ők a kutyákat szeretik, és mindent megtesznek azért, hogy a jelenleg szabadon kószáló ebek sorsa megoldódjon.

A Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatósághoz nem érkezett az utóbbi időben feljelentés állatkínzásról, brutalitásról, önkormányzatokat sem büntettek amiatt, hogy nem kezelték volna megfelelően a kóbor kutyákat – mondta el Marosfői Levente, az intézmény vezetője. Marosfői szerencsés eseteknek tartja, hogy például Csíkszeredában vagy Székelyudvarhelyen

magánkezdeményezésre kutyamenhelyek létesültek,

ám ezek a bizonytalan anyagi háttér miatt bármikor megszűnhetnek, ezért egyértelműen az önkormányzatoknak kell felvállaniuk, hogy uniós forrásokból pályázzanak erre a célra.

A Pro Animalia egyik védence,
Matyi

“A kóborkutya-ügy nyitott és kényes kérdés – mi annyit tehetünk, hogy ha az önkormányzatok megoldással jönnek, mi megmondjuk, teljesíti-e a minimális feltételeket ahhoz, hogy működési engedélyt adhassunk” – összegzett. A hatóság a megye önkormányzatainál hamarosan informálókampányba kezd, állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági témákról, amely során ezt a kérdést is érintik.

AHOL MÉG KUTYAVÉDŐ EGYESÜLET SINCS

Kovászna megyében egyetlen menhely sincs, működő állatvédő egyesület is csak egy, a Rara Avis madárvédő szervezet. Mint Kelemen László egyesületi vezető elmondta, sok lakossági bejelentést kapnak kóbor állatokról, de nem tudnak segíteni, nincs rá kapacitásuk. Nekik maguknak is elindulásuk után hat-hét év kemény munkája kellett, amíg eljutottak idáig: a lakosság már tud a létezésükről, értesítik őket, ha sebesült madarat találnak, az akcióik népszerűek, a képzések és kampányok elérték a célt. Immár az sem tűnik lehetetlennek, hogy

madárkórházat hozzanak létre:

Oltszemen már meg is van a megfelelő terület, az ottani önkormányzat is támogatja őket. Pályázatok, önkéntesek segítségével a következő években megvalósulhat – összegzett Kelemen.

Kézdivásárhelyen Bokor Árpád tanácsos ajánlott fel telket, Szarvadi József alpolgármester pedig lejárt élelmet szerzett a befogott kutyáknak. A valódi megoldás az átmeneti intézkedések helyett azonban az lenne, ha megfelelő menhelyen ellátnák őket a törvényeknek megfelelően, illetve civil kezdeményezéssel örökbefogadási programot indítanának a városban. Jelenleg a szeméttelep mellett tartják a kutyákat, naponta a helyi cégek adományaiból etetik őket.

Az alpolgármester kifejtette, az önkormányzatnak egyelőre ennyire futja, nincs például amiből állatorvost fizessenek, aki megvizsgálná és beoltaná a kutyákat – élelmet, vizet kapnak, a befogásukhoz használt kábítólövedéket is a városi büdzséből fizetik –, de mindenképp

jó lenne civil kezdeményezéssel lendíteni az ügyön.

A jó hír az, hogy a felajánlott telek valószínűleg meg fog felelni a követelményeknek, mivel közművesítve van, és elég távol esik lakott területtől – de hogy mikor kerülhetne sor az átköltözésre, bizonytalan.

Az önkormányzat prioritásai közt elsősorban az emberek problémáinak megoldása szerepel, s amíg hajléktalanok laknak az állomáson, velük szemben is visszatetsző lenne a kutyák EU-konformabb ellátását előbbrehelyezni. Szarvadi leszögezte, nem a kutyák ellen van, ő maga is állatbarát; hangsúlyozta, az előző években alkalmazott módszerhez képest, amikor megmérgezték a kóbor kutyákat Kézdin, az új városvezetés sokkal humánusabban jár el.

Czimbalmos Kozma Csaba sepsiszentgyörgyi városgondnok, volt alpolgármester az elmúlt évek gyakorlatát idézte fel, amikor befogták a kutyákat, néhány napig tartották őket, etették, megfürdették, addig, ha volt gazdájuk, értük mehetett, a többieket megpróbálták örökbeadni, aztán az akkori törvénynek megfelelően egy brassói meg egy codleai céggel elszállítatták és elaltatták őket.

Most már be sem fogják a városban csatangoló kutyákat,

mert nincs ahol tartani őket, egyelőre nincs korszerű menhely. Még az idén tervezik, hogy az önkormányzat költségén építenek, de ehhez a beruházáshoz civil partnerek is kellenének. Korábban volt még egy civil kezdeményezés, akkor az önkormányzat telket és működési költséget is biztosított volna, ám a szervezet végül visszalépett, mert rájöttek, még így sem tudták volna működtetni a menhelyet.

A bukaresti Speranta (Remény) egyesület védencei

SZÉP ÉS JÓ, DE HOGYAN ALKALMAZZUK?

A törvény alkalmazására vonatkozó előírásokat máig nem kapták meg az illetékes megyei és helyi hatóságok. Bakos Levente volt marosvásárhelyi alpolgármester, jelenlegi tanácsos szerint értelmezhető cikkelyek is szerepelnek benne, például egy olyan kitétel, hogy

a kóbor kutyákra speciális jogszabály lesz érvényes

– ám mivel ilyen nem született, akár úgy is lehet venni, rájuk az új törvény nem vonatkozik, és amennyiben nem kerül nekik gazda, továbbra is el lehet őket altatni. Ezért óvatosságból az Országos Állategészségügyi Hatóság kiadott egy belső rendeletet, miszerint kóbor kutyák elaltatni tilos (kivéve ha gyógyíthatatlan betegek).

Marosvásárhelyen az önkormányzat korszerűsíteni akarja a jelenlegi menhelyet, amely néhány tucat kutya befogadására alkalmas. A városi büdzséből alkalmaztak személyzetet, akik gondozzák, etetik, elvégzik a megfelelő kezeléseket, ivartalanítják, majd visszaengedik az utcára. Előbb-utóbb tehát lehet számolni a populáció csökkenésével, ám itt is az a gond, hogy a környező településekről sokszor maguk az ottani illetékesek szállítják Marosvásárhelyre a kutyákat – tájékoztatott Bakos Levente. A megyeközpontban több civil szervezet is foglalkozik örökbeadások megszervezésével.

Bizalom (a Füles Egyesület fotója)

Sikó-Barabási Sándor a kilencvenes évek elején alapított Sepsiszentgyörgyön egy állatvédő egyesületet, amely főképp gyerekeknek szervezett felvilágosító jellegű foglalkozásokat, iskolákban tartott tematikus órákkal, kirándulásokkal, vadvédelmi előadásokkal. Az állatorvos tudományos munkát is végzett, többek közt elhullott kóbor kutyákat boncolt, s mint mondta, még egy szakember számára is elképesztő, milyen veszélyes kórokozókat hordozhatnak.

“A bennem élő állatvédő és a járványmegelőző kelt birokra egymással, mikor láttam azt a parazitafaunát; s ha belegondolunk, hogy a kóbor kutyák elsősorban zöldövezeteken, játszótereken ássák el ürüléküket, valóban óriási közegészségügyi veszélyt jelenthetnek” – fejtette ki. Ezért is a legideálisabb módszer a menhely – a Kovászna megyei állategészségügyi igazgatóságnak azonban erre sem kerete, sem kapacitása nincs, és sajnos az önkormányzatoknak sem.

Az új törvény önmagában szép és jó, ám az alkalmazásához szükséges pénzalapok hiányoznak – ezért is

értelmetlen lenne büntetni a polgármestereket,

amiért nem tartják be az összes előírást. Az állatvédő egyesülete időközben szüneteltette a tevékenységet, mert nem volt rajta kívül más önkéntes. Ha valakik átvennék, és kezdeményeznének valamit, azt ő maga is támogatná – fejtette ki.

Ploiesti-en, Hunyadon, Désen, Segesváron és több más városban szintén egy állatvédő alapítvány, a Vier Pfoten vállalta fel, hogy jobbítson a kóbor állatok helyzetén. Egyhónapos akció keretében a kutyákat befogják, ivartalanítják, féregtelenítik, beoltják, majd elengedik azon a helyen, ahol megtalálták őket. Ezzel párhuzamosan lakossági felvilágosító kampányt szerveznek az állatvédelem fontosságáról, azt hangsúlyozva: a legyilkolásuk nem megoldás.

Bakk-Dávid Tímea
http://itthon.transindex.ro/?cikk=8895

Gyergyónak kutyabaja van

2009-01-22T09:26:00.000-08:00

Falkákat alkotnak a kóbor ebek, egyre véznábbak, egyre követelőzőbbek. Kukákban keresik az ételt, vicsorognak az arra járókra. A Füles Egyesület által gondozott tizenegy kutyust – megfelelő körülmények híján – „exportálni" kellett Csíkszeredába. A gyergyószentmiklósi állatmenhely elméletben már több helyen is felépült, gyakorlatban nincs rá pénz. Az újabb terv szerint a szeméttelep lehetne a gazdátlan állatok otthona.

Jó néhány gyergyószentmiklósi állatbarát megelégelte az ebek kóborlását, s időnkénti elaltatásukat sem tudta jó szemmel nézni, így jobb sorsra érdemesnek tartva őket, megalapította tavaly a Füles Egyesületet. A cél egy állatmenhely létrehozása volt, melynek kivitelezésében vállalkozók, magánszemélyek ígértek segítséget, műépítész készített menhelylátványtervet, az önkormányzat több képviselője és a polgármester is kijelentette, ez városszintű probléma, a civilek kezdeményezését segíteni fogja a városvezetés is. Több egyeztetés volt már. Kiskutyák kaptak helyet a Rájzer-kertben, s az egyesületi tagok vitték napi háromszor számukra az eledelt. Mígnem a szomszédok megelégelték a kutyacsaholást, jelentették, panaszkodtak, és az ideiglenes kutyamenhelyet megszüntették.

A város egy másik szegletében kapott helyet az ebtanya, Mezei János polgármester hallgatólagos beleegyezésével – mondja Jánossy Alíz, az egyesület titkára. Állatorvosi ellátást kaptak, rendszeresen élelmet és vizet vittek nekik az ebbarátok. Ám az új helynek több szépséghibája is volt: őrzése megoldhatatlannak bizonyult, hiányoztak a minimális körülmények, ráadásul arra járt a medve is kutyakölyök-fenyegetőnek.

A csíkszeredai Pro Animalia Alapítvánnyal kialakított jó viszony tette lehetővé, hogy a tizenegy veszélyeztetett ebet a megyeszékhelyi állatmenhelyre szállítsák Fülesék, amíg idehaza megfelelő körülmények lesznek. De többet nem vihetnek, szó nem lehet arról, hogy a gyergyói kóbor kutyákat Csíkba exportáljuk.

A legutóbbi hivatali sajtótájékoztatón újra felvetődött a kérdés: a 2009-es költségvetésben lesz-e pénz állatmenhelyre.

– Lesz, csak nem tudom, hogy mennyi – jött a városvezetői válasz. S a legújabb tervek is megfogalmazódtak. A hatóságok nem engedik, hogy a barompiac mellett kapjon helyet a menhely, a „bolhatanya" ott még a szomszédos fogathajtópálya működését is ellehetetlenítené, ezért a legjobb helynek a gyergyói szeméttelep parlagon maradt része kínálkozik. Hogy nincs közművesítés, és kérdéses a higiénia? Mezei János állítja, a szeméttelepen őr van, ha neki nem károsul az egészsége, a kutyáknak sem eshet bajuk.

Kétes ígéretekkel, hathatós segítség híján tehetetlen a Füles Egyesület. Építgeti a kapcsolatait romániai és külföldi szervezetekkel – a napokban hét kilogrammnyi ismertető- és szórólap érkezett Kecskemétről, kanadaiakkal is megtették már az első lépést az együttműködés irányába. Csak menhely kellene.

Az egyesületvezetők azon vannak, fórumot hívnak össze február hónapban, oda hívják a város döntéshozóit, jó példaként a csíki kutyamenhely-fenntartókat és határon túli szervezeteket, hogy így próbálják az ebügyet kimozdítani a holtpontról. Ígéretből már bőven kaptak, most ennél többet várnak a városvezetőktől.

Orendi Éva, a csíkszeredai Pro Animalia Alapítvány vezetője elmondta, ők befogadták a kutyusokat tavaszig, míg a kérdés rendeződik, de többre nincs kapacitás, már négyszáz négylábúnak adnak otthont a menhelyen… s a világválságot ők és kutyusaik is érzik bőrükön. Orendi mindenképp részt kíván venni a fórumon, s állítja, nagy az érdektelenség Gyergyóban:

_ A városvezetők nem veszik figyelembe, hogy a törvény Gyergyóra is vonatkozik. Állatmenhelyet kell létrehozni, s ehhez adott a lelkes emberek segítsége. A törvény szerint kutyákat csak nagyon indokolt esetben szabad elaltatni. Sajnos, csak későn értesültem róla, hogy ezt a gyergyóiak tavaly megszegték.

Balázs Katalin

Hargita Népe. 2009 jan.19

Programtervezet a gyergyószentmiklósi Kóbor-lak Állatmenhely létesítéséről

2008-10-03T07:32:00.000-07:00

A Füles Állatvédő Egyesület 2008. augusztusától hivatalos jogi személyiségként fejti ki tevékenységét és nem néhány „hóbortos, kutyabolond fehérnép társasága”, ahogyan azt sokan hiszik a városból. Célkitűzéseink között szerepel többek közt a kóborkutya-gondok végleges megoldása, ugyanis megelégeltük, hogy 1990-től kezdődően valamennyi önkormányzat csupán álmegoldásokat talált erre a valós problémára, amely egyaránt zavarja az állatbarátokat és az állatoktól ódzkodó személyeket. A probléma megoldása érdekében konkrétan tenni akarunk, elképzeléseinket az alábbi programtervezetben foglaltuk össze. Meggyőződésünk, hogy célkitűzéseink elérhetőek és megvalósíthatóak, azonban mindehhez elengedhetetlenül szükséges a helyi önkormányzat konkrét és hathatós támogatása.

Eddigi tevékenységünk

1. felmérést készítettünk a városban kóborló kutyafalkákról és megállapítottuk, hogy a gazdátlan ebek száma 200-300 közötti.
2. megpróbáltunk egy ideiglenes kutyamenhelyet működtetni a mellékgazdaság udvarán, nem rajtunk múlott, hogy ez nem sikerült.
3. jelenleg is kilenc kölyök- és egy felnőttkutyáról gondoskodunk azon a területen, amit a polgármester hallgatólagos beleegyezésével használatba kaptunk.
4. gazdát kerestünk két kiskutyának.
5. felvettük a kapcsolatot a csíkszeredai Pro Animalia Állatvédő Alapítvány elnökével, Örendi Évával, aki támogatásáról biztosított mind a tapasztalatai, mind a kapcsolatai révén.
6. meglátogattuk a csíkszeredai állatmenhelyet és tárgyalásokat folytattunk a Pro Animalia vezetőjével a két szervezet közötti együttműködésről.
7. elvi tárgyalásokat folytattunk cégvezetőkkel támogatási lehetőségekről.
8. létrehoztunk egy honlapot.
9. elkészíttettünk egy vázlatot egy egyhektáros területen fekvő menhelyről.
10. tartjuk a kapcsolatot a polgármesteri hivatallal.
11. folyamatban van az egyesület arculatának, reklámstratégiájának kidolgozása.

Célkitűzéseink

1. A gazdátlan ebek befogadása, ideiglenes örökbefogadó helyen való átmeneti elszállásolása és takarmányozása.
2. A szabályszerűtlenül tartott állatok elkobzása hatósági engedéllyel.
3. A kutyák- és esetenként szaporulataik gondozása, nevelése, orvosi ellátása.
4. A kutyák örökbeadása.
5. Állandó kapcsolattartás az örökbefogadókkal és azok ellenőrzése.
6. Lakossági bejelentés alapján humánus ellátásban való részesítése a kisállatoknak.
7. Ivartalanítási programok szervezése és lebonyolítása.
8. Mindennemű segítségadás a szociálisan hátrányos helyzetben lévőknek alapvető állattartási kérdésekben.
9. Támogatók és segítségforrások felkutatása és a velük való kapcsolat fenntartása.
10. Aktív tagok toborzása.
11. Az egyesület szerkezeti felépítésének működtetése, életbentartása.
12. Külső PR kiépítése, médiumokkal való kapcsolattartás.
13. Internetes ismertség bővítése. A honlapon állandó kapcsolattartás a lakossággal és más szervezetekkel, egyesületekkel.
14. Sajtókiadványok fejlesztése.
15. A lakosság mentalitásának javítása.
16. Korszerű állatmenhely, illetve később állatpanzió létrehozása.
17. Gyors, rugalmas ügyintézés lakossági bejelentés alapján.

Javaslataink a Füles Állatvédő Egyesület és a Gyergyószentmiklósi Önkormányzat közötti együttműködésre

1. Az önkormányzat a 227/2002-es törvény értelmében, hozza létre az állatmenhelyet és teremtse meg az induláshoz szükséges alapfeltételeket.
(Kb. egyhektáros terület dróthálóval bekerítve, közművesítve és kennelek,( 3x5 méter nagyságú kifutók, egyenként három óllal + még egy hasonló méretű karanténnak – felépítve.)
2. Az önkormányzat alkalmazzon egy hivatásos gyepmestert, aki felel
-a kidobott, elűzött ebek begyűjtéséért;
-elkobozza a szakszerűtlenül tartott kisállatokat;
-lakossági bejelentés alapján megszervezi a kóborló állat befogását. (Csíkszeredában például az önkormányzat a szemétbegyűjtőkkel kötött szerződést a kutyák befogására.)
3. Az önkományzat alkalmazzon egy telepmestert és egy éjjeliőrt.
(Ezek lehetnek akár hajléktalanok is, akik szívesen vállalják a kutyák felügyeletét – Csíkszeredában például így oldották meg.)
4. Az önkormányzat járuljon hozzá a menhely fenntartási költségeihez.

A Füles egyesület vállalja:

1. Támogatja az önkormányzatot a menhely létrehozásában.
2. Adatbázist hoz létre a telepen lévő állatokról.
3. Önkéntes munkával, kezdeti fázisban, vállalja az állatok gondozását.
4. Megszervezi az állatorvosi ellátást a telepen.
5. Megszervezi és felvigyázza a telepen zajló tevékenységet.
6. Gondoskodik az állatok takarmányozásáról.
7. Szponzorokat keres a menhely fenntartására és bővítésére.
8. Programokat szervez: ivaratalanítás és örökbefogadási projekt.
9. Későbbi fázisban, amikor a létszámnövekedés indokolja, két újabb állatgondozót alkalmaz.
10. Tájékoztatással szolgál a lakosságnak a kisállattartás terén.
11. Jótékonysági akciókat szervez a menhely javára. (Például olyan kulturális rendezvényeket, ahová szívesen eljönnek a fiatalok.)

2008-08-01T06:49:00.000-07:00

Megelégelték a kóbor kutyák vonítását
Gyergyószentmiklós központi zónájának két helyiségében anyjukért vinnyognak az utcákról begyűjtött kutyakölykök. A szomszédok a zajra és a fertőzésveszélyre panaszkodnak, a kutyabarát egyesület tagjai pedig gyakran tehetetlenek, mikor ételt vagy éppen újabb társat visznek a berekesztettekhez.
Az Építők utca végében lévő Rájzer-kertet Mezei János, gyergyószentmiklósi polgármester jelölte ki ideiglenes kutyamenhelynek. A bejegyzés alatt álló Füles Egyesület önkéntesei vállalták az ebek befogását és etetését, hogy véget vessenek elaltatásuknak, megpróbáljanak gazdát szerezni a gazdátlanok számára.
Az utcában lakók a tévéből és a csaholásból értesültek a kutyamenhelyről. Panaszt tettek már le a polgármesteri hivatalhoz, hétfőn a megyei környezetvédelmi és állegészségügyi hivatalnál iktattatta feljelentésüket egy utcalakó, Balázs Hegedűs Anna, de hívták már a rendőrséget, s az országos tévéadókat is.
_ Nem tudok róla, hogy engedélyük lenne, de hozzák a kutyákat. Várom a válaszokat, de a hivatalban egyelőre hallgatnak.
_ Mi pedig nem vagyunk hajlandók kutyamenhely mellett élni. Az utca népével senki nem közölte, hogy ez ideiglenes megoldás lenne, s meddig kell tűrjünk – mondja Balázs Hegedűs Anna.
_ A lakók felháborodása a Füles Egyesület önkénteseire zúdult. Ők a kóborkutya-probléma megoldásáért szerveződtek, és a polgármester által kijelölt területre vitték a befogott kutyusokat, s naponta kétszer az eledelt is számukra. Gergely Éva elnök meséli, többször kitámadták, ahogy vitte a kutyát ölben, úgy hozhatta is vissza. Állatorvost hívtak, megvizsgálta a négylábúakat, kezeli is, amelyiknek erre szüksége van.
_ – Nem adjuk fel, továbbra is úgy gondoljuk, a kutyáknak nem az úton, hanem menhelyen a helyük, s kérjük a polgármestert, jelöljön ki egy másik területet, ahol nem kell a szomszédsággal összetűzésbe kerüljünk, ha a kutyáknak gondját akarjuk viselni – tette hozzá Gergely.
_ Mezei János polgármesterhez is jócskán érkeznek levelek, panaszok.
_ – Nem végleges, csak átmeneti megoldás az a menhely. A lakosság megértését kérjük, és megfelelő területet keresünk – mondta Mezei János.
_ A már korábban kiszemelt hely a barompiac területének egy része lenne, az állatpiacot ugyanis újra kívánják nyitni. Amíg erre sor kerül, újabb átmeneti szállásra kerülnek az ebek, vélhetőleg a volt csendőrségi istállóknál képeznek ki számukra egyelőre szállást. Hogy nem ideális az újabb ideiglenes helyszín, azt nem kell ecsetelni, elég róla annyit tudni, hogy a Téglagyárnál, a romasor végében találhatóak az egykori csendőrségi istállók romjai.
Balázs Katalin
Hargita Népe, 2008 július 30. szerda

Kedves állatbarátok,

2008-08-01T03:09:00.000-07:00

nagyot változott a helyzet...

A hét elején még abban gondolkodtam, hogy megszervezzük gondozását, az egy héten-egy nap módszerrel.

Tegnap viszont, a lakossági panaszok eredményeképpen, a csíkszeredai állategészségügy látogatást tett a mellékgazdaságnál.

A következmény:

a 10 kiskutyit és a nagyot, hétfőn reggelig el kell költöztetnünk onnan, szállást kell keresnünk nekik.

Hetekig gondoztunk őket, vitamint, féregtelenítőt kaptak, most kellene megkapják a kicsik az első oltásukat...erre ez történik.

Persze, előbb-utóbb ez lett volna, mert az a hely ott tényleg nem megfelelő.

Most azon agyalunk, hol lehetne őket elhelyezni, ugyancsak ideiglenesen.

Egy udvar kellene ahol ellehetnek, mi ugyanúgy gondoznánk őket.

Ebben kérünk segítséget.

Amire most szükség van

2008-07-30T01:45:00.000-07:00

Van 10 kiskutyánk, 5 pici és 5 nagyobb, és a nagy kutyus, Bruminak hívjuk.
Naponta kétszer enni kapnak, a picik tejbegrízet, rizset, a nagyobbak levest és kutyaeledelt, kitakarítunk, eljátszunk velük.
Gabika, Ágota és én.
Három kiskutya kezelés alatt áll.

Az egy dolog, hogy még mindig tartanunk kell a megvadult szomszédoktól. Elmondják ugyan, hogy nem velünk van bajuk, mégis veszekednek.
Emberek...

Azt kellene megoldjuk, hogy a hét minden napján legyen valaki, aki rendezi az állatkákat.
Tehát, gyakorlatilag szükség van 7 személyre, mindenki egy héten egyszer ellátja őket.

A picik egy kis faházban vannak az udvaron, védve esőtől-széltől.
A tegnap, a külső táblaajtó egyszerűen eltünt, valaki leakasztotta és elvitte.
A másik, belső ajtó ma reggel fél hétkor, még megvolt.
Kérdés, hogy meddig.
Természetesen senki semmit nem tud a dologról, szerintem...felszívódott.

Ilyen körülmények között, a legjobb ha átszállítjuk a piciket a többiekhez, hogy biztonságban legyenek.

A biztonságról viszont annyit, hogy az eredeti lakat két kulcsa közül az egyik eltűnt.
Szerintem az is felszívódott.
Akkor más lakatot tettünk és a kulcsok nálunk vannak.
Node, tulajdonképpen a lakatnak sincs jelentősége, mert az épület háromnegyede födetlen...

Szóval, ma átvisszük a piciket.

Addig is, amíg végleges helyet kapunk, ahol senkit nem zavarunk, ezeket a kutyikat gondozni kell.
Ebben kell most a segítség. Nagyon.

A mellékgazdaságnál az ideiglenes menhely

2008-07-23T23:47:00.000-07:00

elkészítése még mindig folyamatban van.
Péter és Erzsike néni felvették a kapcsolatot személyekkel, akik faanyagot tudnak biztosítani. Abban gondolkodtunk, hogy megszervezünk egy kalákát a hét végére, hogy segítsünk befejezni a munkálatokat.

Annál is inkább, mivel mint ahogy az utóbbi sajtótájékoztatón is elhangzott, a hivatal megteremti a szükséges feltételeket ahhoz, hogy mi kutyákat tudjunk oda kivinni.
A tegnap, Ildikóval ketten, felvittünk három kutyust, hogy biztonságban legyenek. Az emberektől.
Mivel a kóbor kutya és a póráz nem igazán fér össze csak úgy hirtelen, ölben vittük fel őket...
Be is tettük őket a másik kutyus mellé, megismerkedtek, elfogadták egymást.

Akkor jött három férfi, az Építők utca lakói.
Volt közöttük olyan, akivel nem tudtunk szót érteni, különben sem tudtuk a hangerejét felérni,
az elmúlt időkben felgyűlt összes panaszát ránk zúdította és "közölte ", hogy ezt már nem tűrik el nekünk.
Mármint azt, hogy kutyák ugassanak egész éjjel, nincs nekik elég bajuk.
A másik férfi megkért, hogy oda többet kutyát ne vigyünk.
Kértük hogy ne veszekedjenek velünk, ha panaszuk van, közöljék a hivatallal.
Persze, eszük ágában sincs ezt megtenni, sőt , megkértek minket hogy tolmácsoljuk elégedetlenségüket az alpolgármesternek.
Az alpolgármester pedig szépen menjen ki és " álljon szóba velük".

Ilyen körülmények között, pillanatnyilag jobbnak láttuk szépen eljönni onnan. Kutyástól.
Szerencsénkre, a kutyik úgy döntöttek, hogy "hazáig " gyalog jönnek...
A husky-keveréknek viszont a talpán az egyik párnácska végighasadt két nappal ezelőtt, úgyhogy három lábon ugrándozva, lassan, de visszaértünk oda, ahonnan indultunk.
Erzsike néni ideiglenesen gazdit szerelt neki Tekerőpatakon, bár amíg meggyógyul a lába, ma reggel vitték el.
Az éjszakát nálunk töltötte, az erkélyen.
Kifogástalanul viselkedett.

Értesítettük a polgármestert a történtekről.

Most várnunk kell.

11 kiskutya van

2008-07-23T23:36:00.000-07:00

a mellékgazdaságnál. A legkissebbek a házikóban vannak, védett helyen.

Ma megmérjük őket, és féregtelenítő tablettát adunk nekik. Nagyon szeretik a tejbegrízet.:-)

2008-07-18T22:51:00.000-07:00

„Ne szégyelld te azt, ha szereted az állatokat… Szeresd csak nyugodtan kutyádat, ezt a csillogó szemű, fáradhatatlan barátodat, aki nem kér barátságáért mást és többet, mint valamilyen szerény koncot és egy-egy simogatást. Ne hidd, hogy gyöngédség és önzés késztet az állatokat szeretni. Testvéreink ők, s ugyanabban a műhelyben készültek, mint az ember, s értelmük is van, néha bonyolultabb és finomabb, mint a legtöbb embernek. Mások nevezzék gyöngeségnek az állatszeretetet, gúnyoljanak ezért te sétálj csak kutyáddal.
Jó társaságban maradsz, s Isten tudja ezt."
Márai Sándor

2008-07-16T06:43:00.000-07:00

2008 július 14.-én kivittem két kiskutyát a polgármesteri hivatal mellékgazdaságánál létesitett ideiglenes állatmenhelyre.

Az ideiglenes menhely nincs befejezve.

2008 július 15.-én szóbeli igéretet kaptam Mezei polgármester úrtól, amit Hobaj úr is megerősitett, hogy a hét végéig befejezik a munkálatokat, elfogadható körülményeket kialakitva.

Antal Péter

2008-07-15T11:32:00.000-07:00

Egyre többen támogatják az állatmenhely létrehozását, egyre többen vagyunk.
Ugyanakkor egyre többen vannak, akik szerint ez az egész dolog egy nagy baromság, egyre több a kóbor kutya.
Veszélyt jelentenek mindenkire és mi akadályozzuk a begyűjtésüket.
Igaz.
Az is igaz viszont, hogy ezek az emberek nincsenek tisztába dolgokkal. Azzal, hogy a kutyagond megoldása mindenkiért van. Azokért is akik szeretik az állatokat, és azokért is, akik nem.
És a kutyákért.
Nem tudják, hogy a kóborkutya-probléma kezelésére törvények vannak.
A 227/2002-es, 205/2004-es, a 9/2008-as, amely a 205-ös módositásait tartalmazza.
Törvények a gazdátlan állatok kezelésének módjáról, állatmenhely kötelező létrehozásáról és annak kritériumairól.
A 9/11.01.2008-as törvényben ez áll:
"Art. 7^1. - Este interzisa eutanasierea cainilor, a pisicilor si a altor animale, cu exceptia animalelor cu boli incurabile constatate de medicul veterinar."
Az egy dolog, hogy a törvények olvasgatása senkinek sem a kedvenc háziolvasmánya.
Aki viszont időt szán rá, megtudja, milyen szabályok vannak ebben a témában.
Azok az emberek, akik ellenzik az állatmenhely létrehozását,nem tudják, hogy mi pontosan azért akarunk tenni, hogy megoldódjon a kóbor kutyák problémája. Törvényes keretek között.
Nem ablakból kidobált csontokkal, nem rejtett etetési magánakciókkal, nem sietős simogatásokkal, ...
mert szeretjük az állatokat. Ilyen egyszerű.
Eddig is szerettük, ezért azt tettük, amit lehetett.
Etettük a kutyusokat, hozzánk nőttek, hozzájuk nőttünk...amig el nem tűntek.
Rengeteg probléma, gond van a városban. Tudjuk.
Nem fontosabbak a kutyák az embereknél. Ezt is tudjuk, de mi ENNEK a gondnak az orvoslásáért akarunk tenni.
Mondtam barátaimnak, azt hittem fenyőfába vágtam a fejszémet, de kiderült hogy jó kis kemény bükkfa...node azt is fel lehet ám hasogatni, kicsit nehéz, főleg az elején, de ha érzed, hogy meg tudod csinálni, hát csinálod.
Nem vársz, amig valaki felhasogatja helyetted.
Az persze mindig könnyebb, ha távolról figyeled a dolgokat, karba tett kézzel, aztán a legelső adódó alkalommal, a szabad vélemény nyilvánitása okán tiltakozol, kritizálsz és elitélsz.
Ugyanakkor semmit nem teszel, hogy segits.
A Füles egyesület célja a segitségnyújtás, a lakosság erejének összegyűjtése által.
A városnak, a hivatalnak, a kutyáknak. Mindenkinek.
Összegyűjteni az erőt, és dolgozni.
Ez persze mifelénk nem divat. Még.
Szerencsére vannak emberek, akik értik és érzik ezt. És úgy gondolják, megéri.

Kedves barátaink,

2008-07-09T07:27:00.000-07:00

tegnap befizettem az alaptőkét, 500 lejt a BRD-ben, 20 lej kezelési költséggel együtt. Közben az egyesület dokumentumainak összeállitása is majdnem kész, holnap reggel véglegesitjük Ritával (Mandatum SRL), hogy még időben megtörténjen a bejegyzés, ne veszitsünk egy hónapot. ( törvényszéki vakáció augusztusban)
Ezért szükség van újabb 400 lejre, de ez is megvan.
Megvan, mert emberek anyagilag is segitettek, 920 lej gyűlt össze mostanáig, és sok ember biztositott még támogatásáról, lehetőségeik szerint.
Akik a Füles egyesület létrejövetelét és terveinek megvalósitását támogatják:
Kiss Ferencz, Fodor Erzsébet, Blénessy Éva, Szabó Gabriella, Angi Ildikó, Boeriu Réka, Molnár Teréz, Crisan Irén, Romfeld Irén, Romfeld Gabriella, Friedman Rodica, Miklós Margit, Jánosi Aliz, Erős Mária, Székely Virginia, Vargyas Imola, Firtos Irma, Lázár Adriana, Gergely Edit.

A polgármester úrral tartjuk a kapcsolatot, megoldásokat keresünk, nem könnyű a dolgunk, mivel annak ellenére hogy évek óta léteznie kellene állatbegyűjtő központnak a városban, ez nem történt meg. Mostanáig.
Most viszont olyan megoldást kell találnunk, mely hosszú távon megfelel, hisz nem szeretnénk egy ideiglenesen kialakitott állatmenhelyet egy idő után költöztetni.
Felmerült annak a lehetősége, hogy a barompiac mellett kijelölendő területen épüljön fel a menhely.

2008-07-04T01:01:00.000-07:00

Hogy biztos legyen a kutyák vacsorája
Gyergyószentmiklós. Egy vendéglő nyári kertje, egy asztal körül tucatnyi panaszos. Kutyabarát az összes, többségük tömbházlakó. Kedvenceiket siratják, a gazdátlan kutyusokat, melyeknek gazdájukká váltak azáltal, hogy etették, szerették őket. Jobb híján az utcán kóborolt a kedvenc, de hozzájuk tartozott, hát sajgott nagyon a lelkük, mikor egy reggel, altatólövedékes pisztollyal elkábítva, autóra rakták az ember barátját, s vitték, azt sem tudják, hová. Gyászolják, s harcolnak a szomszédokkal, akik jónak látják a kutyák kilövését. Csaholóéknak is joguk van az élethez, egy kicsivel jobb kutyaélethez. Megmentésükért gyűltek össze, Füles nevet adva a születőben lévő állatvédő egyesületnek.
Az önkormányzatnál is sok szó esik a kóbor ebekről. Írásos panaszok érkeznek arról, hogy kit támadott meg, mely gyerekcsapatot tartotta sakkban méretes kutyafalka. E probléma megszüntetéséért kötött szerződést a városvezetés dr. Gáll József állatorvossal, és altatópisztollyal próbálnak véget vetni az áldatlan helyzetnek. Az állatorvos elaltatja az ebeket, a mellékgazdaság udvarára szállítja, majd a törvényes határidőt kivárva, amíg gazdája jelentkezhet, véget vetnek az eb életének, a tetemeket pedig Codleára szállítják. „Kőműves Kelemen-i" munka ez, mert nem tudni honnan, de újabbnál újabb szállítmány érkezik, csapatban jelennek meg az idegen gazdátlanok. És költséges is, hisz 50 lejre rúg egy négylábúra fordított összeg a befogástól a jobb létre szenderítésig, nem beszélve a másik oldalról érkező panaszokról, akik állatgyilkosnak titulálják az intézkedőket.
Gergely Évának elege lett a gyergyói kutyadologból, abból, hogy mindenki mástól remél tisztességes bánásmódot kutyusék számára, s megálmodta a Füles Egyesületet. Sok kutyabarát tömörült mellé, már a bejegyzés is folyamatban van. Azt tervezi, közös erővel egy menhelyet hoznak létre, melyhez Gáll állatorvos területet ajánlott fel. Ha elkészülnek a kutyaólak, kifürdetik ott a négylábúakat, és várják az örökbefogadókat. Csak a betegeket altattatják el, a többit ivartalanítják, pátyolgatják, gazdát keresnek számukra. Tucatnyian ígérték, segítenek majd a kutyakaja beszerzésében, vállalják gondozásukat, de azt aligha tudják felmérni, hogy a telep kiképezése mekkora összeget nyel el. Mecénásokra számítanak, cégekre az építkezésben, és persze, az önkormányzatra is alapoznak.
Az MPP-s csapat a kampány idején elmondta, hogy egy civilszervezetnek túl nagy falat a kutyamenhely létesítése, fenntartása. Az önkormányzatnak kutya kötelessége ebben segíteni a kezdeményezőknek. Mezei János megválasztott polgármester most sem zárkózik el a segítségnyújtástól. Örülne, ha megszabadulna a panaszlevelektől, s kerek perec kijelentette, az altatásra szánt összeget egy az egyben átutalná az egyesületnek, de egyéb támogatásra is számíthatnak, minden csak tárgyalás kérdése, bár nem túl tömött a város pénztárcája.
A civilszervezet köré csoportosulók elhatározása komoly, szeretik az állatokat, pártolják a menhely létrehozását. És segíteniük kell azoknak is, akik rettegnek az utcákon kóborlóktól, kutyamarástól féltik szeretteiket. Igazi gyergyói összefogásnak kell megmutatkoznia, és akkor lesz kutyamenhely, jobb kutyasors, kutyavacsora, kóbor eb-mentes település.

Balázs Katalin
Hargita Népe
2008. július 03. csütörtök, XX. évfolyam 151. szám

Kutyusunk a mellékgazdaságnál

2008-07-03T22:31:00.000-07:00

Az első megbeszélés

2008-07-03T22:04:00.000-07:00

13-an gyűltünk össze.
Jó kis szám...:-)
Akik ott voltak:
Szabó Gabriella, Crisan Irén, Erős Mária, Blénessy Éva, Friedman Rodica, Romfeld Irén, Romfeld Gabriella, Kiss Ferencz, Fodor Erzsébet, Molnar Teréz, Jánosi Aliz és én. Ott volt még Kedves-Tamás Gyopár és Balázs Katalin is.
Az eredmény:
Van elnökünk, alelnökünk, titkárunk, könyvelőnk és cenzorunk. Pénzünk is van, pillanatnyilag 570 lej.
Az iratcsomó összeállitása folyamatban van, a Mandatum KFT, Kovács Rita segitségével, és rövidesen sor kerül az alaptőke befizetésére is.

Beszéltünk Mezei János polgármester úrral és dr. Gáll József állatorvossal is, akikkel folyamatosan tarjuk a kapcsolatot.

Elkezdődött a munka: kutyus van a mellékgazdaságnál, lakossági panasz következtében...

A hazajáró kutyalélek

2008-07-02T05:55:00.000-07:00

"Négy napja Mukit látom álmomban minden éjjel, és azt érzem, hogy hazavár" - közölte a Bukarestben élő fiam telefonon. A fiamról tudni kell, hogy reklámszakember. Mukiról tudni kell, hogy többszörösen díjnyertes, hatvankilós rottweiler kan volt. VOLT sajnos, mert néhány évvel ezelőtt az akkori gyergyószentmiklósi alpolgármester jóvoltából egy "kóborkutya-irtási akció" áldozata lett. Magyarán, egy este összeszedte a csaliként lerakott mérget tartalmazó kolbászt és másnap délre iszonyú kínok közepette elhunyt. Cink alapú méreggel végeztek vele, olyannal aminek bárminemű felhasználását régóta törvény tiltja Romániában. Azóta is gyászolja az egész család, mert tőle tanultuk meg mindannyian, hogyan lehet feltétel nélkül szeretni és tőle tanultuk meg a kutyák nyelvét. Ezekről majd később írok bővebben, most viszont térjünk vissza a fiam álmára. Nos, a fiam nem tudta, hogy eközben Vicussal keményen szervezkedünk, hogy létrehozzuk az állatvédő egyesületet. Arról sem tudott, hogy a Füles Egyesület alakuló ülésén, meg a Vicuskával folytatott magán, és nem egészen magán beszélgetések alkalmával többször is szóba hozódott, hogy talán ő segíthetne az egyesület népszerűsítési reklámstratégiájának kidolgozásában, meg egyéb reklámanyagok koncepciójában. Egyébként sem babonás, nem hisz a kuruzslásokban, a visszajáró szellemekben, de vallásos emberként, hisz az örökkévalóságban és abban, hogy ok nélkül nem történnek dolgok. Valószínűleg ezért tartotta fontosnak elmondani a négy napja visszatérő álmát, aminek az üzenete számomra az volt, hogy itt az ideje beavatni őt is az egyesület körül zajló ügyekbe. Megtettem. Röviden vázoltam az eddig történteket, az eddigi előrelépéseket és elmondtam, rá gondoltunk a reklámozás ügyében. Mondanom sem kell, hogy szó nélkül vállalta, mi több egyesületi tag szeretne lenni. Meggyőződésem, hogy Muki halhatatlan lelke jelent meg álmában és a maga szótlanul szerető módján azt próbálta kommunikálni, szükség van az ő tudására itthon, hogy végre megszűnjön a kóbor- és nem kóbor kutyák öldöklése a városban.
Jánossy Alíz

A kutyákat lelövik? - cikk a Krónikában

2008-07-02T02:14:00.000-07:00

Tiltakozik a gyergyószentmiklósi, újonnan létesült Füles Állatvédő Egyesület, hogy a városban a reggeli órákban a polgármesteri hivatal emberei altató lövedéket tartalmazó puskával lövöldözik a kóbor kutyákat. Mezei János polgármester lakossági bejelentésekre hivatkozik az intézkedés kapcsán, dr. ifj. Gáll József állatorvos pedig szerződési kötelezettségével indokolja az eljárást.

A téma vitatható a Fórumban

„A Bucsin negyed 20-as tömbházának a sarkánál pénteken reggel lőttek le egy közepes termetű, sárga rövidszőrű kutyát” – fejtette ki a Krónikának Crişan Irén egyesületi tag, hozzáfűzve, hogy a kutya szűkölve menekült kábító lövedékkel a hátában, majd néhány méter után összerogyott. Ekkor a „két önkormányzati illetékes” felemelte a földről, feldobták a papucs Dacia rakterébe, és elszállították. Crişan Irén egyébként régóta ismeri a sárga kutyát, és kétli, hogy bárkit is megtámadott volna. Erős Mária, egy másik állatbarát azt kifogásolta, miért adtak kitérő választ a sintérek, amikor arról érdeklődött, hogy mi lesz a sorsa az elkábított kutyáknak.

„Csak azokat a kutyákat gyűjtjük be, amelyek ellen, agresszív viselkedésük miatt, a lakosok írásban panaszt emelnek” – fejtette ki Mezei János polgármester arra is kitérve, hogy a Selyem utcából, illetve a Bucsin negyedből érkeztek panaszlevelek. A polgármester egyébként nyitott az együttműködésre az állatvédő egyesülettel. Mint mondta, szerződéskötés értelmében az egyesület rendelkezésére bocsátja azt az összeget, amit a kutyák elaltatására költ a hivatal. Közölte továbbá, hogy egy altató szérum ára 50 lejbe kerül.

Dr. Gáll Józsefet szerződés kötelezi a kóbor kutyák befogására, amelyeket nyolc napig a hivatal mellett működő gazdasági egység udvarán lévő menhelyen tartanak, majd a törvény értelmében elaltatják őket. Az állatorvos egyébként a Füles egyesület vezetőtanácsával folytatott tegnapi tárgyalás során támogatását és segítségét ajánlotta fel az állatvédőknek, hangsúlyozva: ő örülne leginkább, ha elfogadható megoldás születne az ügyben. „Az üllő és a kalapács között vagyok” – hangoztatta Gáll utalva arra, hogy egyfelől szerződés kötelezi a kóbor állatok elaltatására, másfelől állatorvosként az állatvédők pártján áll.

„Egyesületünk célkitűzése a gazdátlan állatok védelme és gondozása” – fejtette ki a Krónika kérdésére Gergely Éva, a Füles Állatvédő Egyesület elnöke, hozzáfűzve, hogy egyelőre keresik azokat az áthidaló megoldásokat, amelyek azt szolgálnák, hogy életben tartsák a befogott kutyákat mindaddig, míg sikerül létrehozni az európai normáknak megfelelő állatmenhelyet.

Szerző: Jánossy Alíz

Megjelenés helye: Krónika országos napilap, 2oo8. július 2.

Kapcsolódó:
- a törvény
- tévés hiranyag: FényTV, június 26.
- vita a törvény alkalmazási normáiról az illetékes hivatal, az Autoritatea Nationala Sanitar-Veterinara si pentru Siguranta Alimentelor honlapján (román nyelven).

Állatbarátok, találkozzunk !

2008-06-28T00:11:00.000-07:00

Örömmel tudatom,
hogy pozitív választ kaptunk névfoglalási kérelmünkre.
Ez azt jelenti, hogy össze kell állítanunk az iratcsomót minél hamarabb, hogy július végére bejegyeztetődjön az egyesület, mivel augusztusban a törvényszék szabadságol.
Ezért találkozzunk hétfőn, június 30-án délután 5 órakor a Maros szálloda kerjében.
Értesítettem már telefonon néhány embert, de ezúton is kérek mindenkit, akit érdekel a dolog, jöjjön el, mert minél többen vagyunk annál jobb.
Annál komolyabban vesznek majd bennünket.

Kedves állatbarátok!

2008-06-27T02:23:00.000-07:00

Telik-múlik az idő.
Nem tévedtem abban, hogy ebben a városban sok embert érdekel a gazdátlan állatok sorsa. Sokan felajánlották segítségüket, idejükhöz és lehetőségeikhez mérten.
Pillanatnyilag tizenöt ember telefonszáma szerepel a noteszemben, meg kell szerveznünk egy találkozót dr. Gáll József állatorvos úrral, a polgármester úr szerint vele kell felvennünk a kapcsolatot.
A névfoglalási válasz megérkezése napok kérdése.
Meg kell tudnunk, mi a hivatal terve konkrétan és mivel tudunk mi hozzájárulni. Ki kell dolgoznunk a stratégiát, közösen.
Többszöri próbálkozásom ellenére sem tudom Gáll doktor urat telefonon elérni.
Ez van most.

Lehetőségem nyílt azonban beszélni Suciu Gáborral, aki tud segíteni abban, hogy megszervezzünk egy találkozót a tanácsosokkal.
Előtte azonban szükséges, hogy mi, potenciális egyesületi tagok, találkozzunk, és megbeszéljünk, mit akarunk és tudunk tenni a cél érdekében.

Füles a gyergyói kóborlókért

2008-06-17T09:09:00.000-07:00

Utazzanak velem az idôben, kérem! Teszem fel, hogy 2010-et írunk. A város szélén szépen kiépített kutyamenhely ad otthont a környék egykor kóborló kutyáinak. A ketreceken táblák adják tudtára az odalátogatók számára, hogy éppen mely gyergyói cégnek köszönhetôen csahol farkcsóválva a ketrec lakója. Közben biológia órát tart a tanár az osztálynak, aki végigvezeti a gyermekeket a menhelyen. A telep másik sarkában nevelôóra zajlik, ahol feleleveníti az osztályfônök a gyermekekben mindazt, amit tudtak születésüktôl fogva: hogy a kutya az ember legjobb barátja. Mert ezt tudják a kicsik, másképp nem közelítenék meg az utcán a négylábúakat. Csakhogy másképp nevelték, vagy a környezeti hatások elfeledtették velük.
Na, de 2010-ben vagyunk, hiszen odainvitáltam önöket. A gyermekek örökbe fogadnak kutyákat, nevet adnak nekik, bármikor játszhatnak velük, fürdethetik, babusgathatják, sétáltatgathatják, csak annyi különbséggel, hogy a kutya a menhelyen fog lakni, abban az esetben, ha így kérik a kis gazdik.
Emlékeznek még a tamagocsikra? A virtuális állatkák gondozása ôrületet keltett, divatot kreált. Mitôl ne tehetné ugyanezt egy csinos kutyamenhelyen lakó kiskutyus.
Hogy kinek volna mindez jó? Hát elsôsorban a kutyagyûlölôknek, habár nem is léteznek szerintem ilyen emberek. Mindenképp jó volna azoknak, akik nem tartoznak az állatbarátok közé, hiszen nem kellene rettegjenek a kóborlóktól, nem botlanának bele a lépcsôházból kilépve négylábúakba, az utcán nem kellene néhány lépés után visszanézniük, hogy nem követi-e a csaholó, nem kellene a zacskókkal hadonászniuk a tôlük tíz méterre élelem után kutató kutyák irányába. És nem kellene utálattal nézniük és piszkálniuk azt a szomszédot, aki gondosan körülnéz, mielôtt kilopódzik a lépcsôházból, hogy ne lássa senki, amikor a bokor felé tart a darált hússal megrakott zacskóval, aminek tartalmát a szintén elrejtett margarinos dobozokba teszi – kedvenceinek. Mert szereti az állatokat, nem nézheti, hogy éheznek, szenvednek.
Ôk azok, akik hasonlítanak Gergely Évához, aki elindította az egyesület létrehozását. Ez nem egy hirtelen ötlet. Az sem, hogy Füles lesz a neve az egyesületnek, ha a névfoglalási kérésre pozitív választ kapnak. Füles egy mogyorószínû, szinte guruló, értelmes kutyus. Nem volt ilyen hajdanán. 2006 augusztusáig etették a Virág negyedi kutyaszeretôk, aztán egy reggelre valaki megmérgezte. Meg sem ismerte a “gazdáit”, nem evett, nagyon beteg volt. Éva megsajnálta, s felfogadta, hogy ha túléli az éjszakát, felépül, akkor hazaviszi, meggyógyitja. Segitségére voltak kutyaszerető szomszédai is. Aztán néhány napra elutazott, de a lépcsôházban a Füles pártiak gondozták, míg néhány nap után, a hazatérô új gazdi ölébe ugrott. Ez Füles története.
Éva állítja, hogy akinek nincs kutyája, nem tudja, hogy milyen, amikor szemébe nézhet kedvencének. Nem ismeri azt a hálát, amit sugároz a kutyaszempár. Az egyedül élô kutyagazdák ismerik legjobban ezt az érzést, akiket lelkileg, idegileg megnyugtat közelben lévô kedvencük. Nem arról van szó, hogy fontosabbak az embereknél – vallja Éva, de ha már megszülettek, s nem tehetnek arról, hogy nem fajta tiszták, és vannak gyergyóiak, akik egyet akarnak, akkor össze kell fogni ezeket az állatszeretô embereket.
Az MPP programjában szerepel a kóborkutya-gond megoldása. Dr. ifj. Gáll József, aki MPP színeiben indult a tanácsosi tisztségért, már korábban felajánlotta saját területét a kutyamenhely számára. Elmondta, hogy örül az ötletnek, számíthatnak a segítségére, a terület-felajánlás még érvényes. Az MPP programjában szerepel a kóbor kutyák felszámolása. Egyeztetni fognak az egyesület megálmodóival, mert közösen a jövôben többet elérhetnek.
Ez egy kezdet, itt, most, 2008-ban. Változik valami. A gyergyóiak is változnak. Rácáfoltak arra, hogy érdektelenség uralkodik a városban. Íme, ha van egy közös cél, akkor felajánlják segítségüket, “pacsit adnak” egymásnak.
Továbbra is lehet érdeklôdni az alakuló egyesület kapcsán, vagy lehet segítséget felajánlani a gheva@rdsbv.ro e-mail címen, esetleg a 0723/255.105-ös telefonszámon. A http://fulesegyesulet.blogspot.com-ra/-ról is lehet információkat szerezni.
Kedves-Tamás Gyopár
Gyergyói Kisújság, xv.évf.24.sz.

Kóbor kutyák miatt perelik a bukaresti polgármesteri hivatalt

2008-06-12T01:28:00.000-07:00

Kóbor kutyák miatt indított pert egy román színésznő Bukarest egyik kerületi polgármesteri hivatala és helyi tanácsa ellen, miután a művészt megtámadták a kutyák és súlyosan megsebesítették.

Monica Ghiuță a perindítást azzal indokolja, hogy miközben külön költségvetési tételben szerepel a kóbor kutyák problémájának megoldása, az önkormányzat nem talált hatékony megoldást az ebek féken tartására. Kártérítésként elsősorban orvosi kezelésének költségeit követeli az önkormányzattól.
(mti/Transindex)

"Dobozlakó" kiskutya története - a folytatás

2008-06-09T07:03:00.000-07:00

Nos, kicsi kutyusunk éjjelre megint magára maradt... hát hangosan elégedetlenkedett, szó mi szó, hajnali négykor...is.
Ha erre ébredünk álmunkból, nem vagyunk túl boldogak, ez egyértelmű, és nem vigasztalódunk attól, hogy szegény picike egyedül van a sötétben.
De tehetünk valamit.
Gazdit kereshetünk neki.
Sikerült ideiglenesen helyet találnunk , de segítsetek, keressünk neki szerető gazdit, aki élete végéig gondoskodik róla !

A felnőttek, a gyerekek és a kiskutya története

2008-06-08T10:21:00.000-07:00

Tegnap délelőtt, kékpólós kisfiú, kezében kartondobozzal, megjelenik a játszótéren.
A dobozban papírok, és egy kicsi kutyus.
Kérdésemre azt mondja, egy bácsi adta.
Gyönyörű, hófehér, sűrű bundás, kövér, apró állatka, fekete fülekkel. Egészségesnek látszik.
Szerintem még az anyja mellett a helye, kétlem hogy csak úgy odaadták, de nem firtatom.
Kérdem a gyerektől, hogy mit csinál majd vele. Hazaviszem, mondja.
Összegyűlnek lassan a gyerekek, simogatják, édesgetik, hisz szeretik.
A gyerekek szeretik az állatokat. A legtöbben...
Délután, kinézvén az ablakon, ott látom a kiskutyust, piros pokrócon, előtte sárga műanyag tálkában tej, kenyérrel. Egy másik edényben rántott krumpli.
A gyerekek körülötte, focizgatnak, de vissza-visszatérnek egy kis simogatásra.
Azt mondják, a pokrócot a néni hozta az emeletről. Mondta nekik, vigyázzanak a kicsire, mert még fiatal, gyenge.
A néni elmondja, képzeljem el, a gyerek hazavitte tegnap a kiskutyát, de a szülei csak éjszakára fogadták be. A gyerekek tudják, hogy szállás, víz és étel kell egy ilyen kicsi kutyának... és a nagy kutyáknak is.
Tudják, hogy nem hagyhatják magára csak úgy, mikor meghallják anyukájuk vacsorára, pancsolásra, lefekvésre hívó szavát.
A néni az emeletről szomorúan mondja, látja Évike, ezért kell a menhely, most megfognám, bevinném, hogy esélyt kapjon, hátha valaki hazavinné onnan, olyan aranyos. Most mi lesz vele a sötétben , egyedül... szívem szerint hazavinném az összes állatot, de nem lehet...
Estére a kutyus eltűnt. A gyerekek is.
Ma reggel kiderült, hogy a gyerekek fogták a kartondobozt, beletették a pokrócot, a sárga tálkát, a kutyuskát, és a lépcsőház mellett, esőtől-széltől védett helyre, biztonságba helyezték. Reggelig.
Most, ha kinézek az ablakon, boldog gyereksereget látok, a kiskutyával...
De sötétedik... nagyon.

Beszélgettünk...

2008-06-08T10:17:00.000-07:00

Ezekről :
- Nagyon fontos lenne a rendőrség és a városlakók segítségét kérni abban, hogy idegen kutyák, teherautószámra, ne kerüljenek be a városba ( ahogy az állatszerető emberek sem vihetnek haza minden árva állatot, a menhely befogadóképessége is korlátozott – dacára annak, hogy egyetlen kutya sem hibás abban hogy hol született a szerencsétlen)

- Vannak helységek, ahol nincsenek állatotthonok, de a gazdátlan állatokat szervezetten befogják, beoltják, féregtelenítik, ivartalanítják, aztán visszaengedik eredeti élőhelyükre, de mi ennél többet akarunk, otthont teremteni nekik.

- Potenciális állandó élelemforrások a menhelyhez (vendéglő, vágóhíd, pékségek, esztenák ...)
- Örökbefogadási program, akár bentlakó kutyákat is.

- Állandó rovat újságban, tvben, folyamatos tájékoztatás
- Kapcsolatfelvétel más, nagyobb állatmenhelyekkel
- Perselyek kihelyezése a városban, mert sok kicsi 1 lej sokra megy
- ...

Segitsetek, irjunk egy jó kis listát !

Rugdolózó kérdőjel

2008-06-05T02:39:00.002-07:00

Gyerekek, én egyszerűen nem bírom felfogni, miért rugdos meg egy gyerek egy hozzá hízelegve közelgő kutyát. A saját kutyáját! M I É R T?

A Kossuth-utcán sétáltunk ma, s az Orosz Kálmánnal átellenben lévő első ház kapuja előtt üldögélt kissé nyugtalanul izegve ez a kutyus. Anya. Bizalmatlanul nézett ránk, pedig már távolról beszéltünk hozzá. Félrehúzódott, és nézett azokkal a jámbor szemekkel, amitől nem tudom, milyen fából faragott ember nem gyöngülhet el.

Villanyszámla kifizetés után visszafele sétálva ugyanott ült, ezúttal meg is simogattuk. Eközben nyílt a kapu, s egy nagyon piszkos orrú (rászáradt maszatos), ötéves forma fiú termett elő. Megállt a kapuban. Kérdeztük:
- Nem tudod, hol vannak ennek a kutyának a fiai?
- Nem.
- És nem tudod kié?
- Miénk.
- Igen? És hogy hívják?
- Bubi.
- Hát szervusz Bubi. Szeresd a kutyádat, nagyon okos szép kutyus.
- Jó.

Tíz méterről visszafordultunk.
A hozzá hízelegve közeledő kutyát a gyerek a fején rugdosta. Folyamatosan.

Álltam szerencsétlenül. Annak a hivatalos szolgáltatás/intézménynek a neve kattogott a fejemben, ami állítólag Romániában (még) nem létezik - de az Animal Planeten láthatjátok, hogy ilyen esetben közbelép. Rendőrség, mely a kutyákat elveszi a gazdáitól, menhelyre viszi, kezeli míg felépül, majd olyan családhoz juttatja/engedi, amely megérdemli, hogy ilyen hálás, jámbor jószág szeresse.

Álltam ott szerencsétlenül. Nyakásszam meg?... Lógó orral hazaballagtam, hogy kiírjam ezt ide.
Mondjátok meg, írjátok meg gyerekek: mit tettetek volna a helyemben.

Hugi, a szomorú és frusztrált
Hozzászólni úgy tudtok, ha a cikk alatt a dátum és a boríték jel között levő megjegyzés szóra klikkeltek.

Kapcsolódó:
- a új román állatvédő törvény Legea Nr. 205/2004 privind protectia animalelor
modificata prin Legea Nr. 9/ teljes szövege (román nyelven) . Állatkínzásért egy év börtön is kiszabható...
- a törvény elfogadásának körülményei (tapsvihar, egyetlen tartózkodás és egyetlen ellenszavazat)
- 25oo lejre büntethető Romániában az a kutyagazda, aki felügyelet nélkül hagyja köztéren a kutyáját (cikk a Ziua-ban)

Visszaszámlálás indul

2008-06-03T08:23:00.000-07:00

Ma kitöltöttük az egyesület névigénylési űrlapját. Ha minden igaz, három héten belül már tudjuk: használhatjuk-e a Füles nevet, vagy sem.

És levelek is érkeztek Tőletek. Kriszta és Zsolti érdeklődik mit segíthetne. Válaszunk az érdeklődőknek ebben a stádiumban: kérünk benneteket, kövessétek a honlapot. Frissítgetjuk lépésenként, merre haladunk. Ötletbörzének is találunk formát hamarosan.

Jelzünk majd - mintegy hírlevél gyanánt - amint konkrét felhívásunk lesz. Akikről már tudjuk, miben segítene (pl. Zsoltiék "kétkezi munkában"), külön szólunk, ha oda érkeztünk. Nagyon jó, hogy írtok, így már készíthetjük a listát, kit miben riadóztathatunk majd - kapkodás helyett.

És köszönjük az érdeklődést, mailban, utcán... - erőt ad.

Szép napokat Mindenkinek!

Az otthon nyomában

2008-06-02T00:02:00.000-07:00

Ma utánamegyünk: áll-e még annak a gyergyói állatorvosnak az ajánlata - ifj. Dr. Gál József -, aki kijelentette, ha akad valaki aki foglalkozik ezzel, ő ad hozzá területet a város szélén. Magánterületet.

Szorítsatok. (És ficánkoljatok, mert szép az idő!)

Füles

p.s. Van terület!

Szimatolunk

2008-05-31T00:37:00.000-07:00

Szimatolunk. Két napja, hogy a napi sétáim egyikénél Vicussal és Hugival kibandukoltunk a Nyír melletti domboldalra, és míg én hancúroztam, ők másfél órán át agyaltak a rólam elnevezett egyesületről. (Vicus gazdám már régtől agyal, mert se aludni, se enni nem bír, olyan nyugtalan értünk). Tegnaptól már honlapot bütykölt nekünk Hugi, és az iwiw-re is meghívót várunk. De ez csak a PR-része: hírt adni magunkról, hogy másokkal együtt okosabbak legyünk.

No de ma Vicus volt Ritánál, és már tudjuk, mennyibe fog kerülni az egyesület bejegyeztetése. Közjegyző barátnőnk (ki maga is kutyatartó, épp Füles druszám gazdája Robi férjével, Berni és Kata lánykákkal közösen) figyelmeztetett: Romániában nagyon drága alapítványt bejegyeztetni, ezért maradjunk az egyesületnél.

Mik a lépések?

Nevet találni (ez van:) ), amit beküldenek Bukarestbe. Itt ellenőrizni fogják, vajon valaki más már kitalált-e egyesületet a nevemmel. Ez egy hónapnyi időbe kerül.

Utána egy hónapnyi a bejegyeztetési hercehurca. És ajaj, sietnünk kell, mert augusztus 1-jén törvényszéki vakáció kezdődik - és ha addig nem sikerül bejegyeztetnünk, akkor az egészet fagyasztják őszire.

Pénzből is kell gyűjtenie a gazdimnak. A bejegyeztetés költségei - az alaptőkével együtt, mely egyesületnél jelenleg 5oo lej (1 euro = 3,62 lej) - összesen 15oo lejre rúgnak...

Több részletet nem tudok, azt sem még, honnét teremti elé a gazdám. De fogom tudni, mert kattog az agya erőst...

Addig is kellemes hétvégét Mindannyiótoknak.

Füles

Kutyabarátok, egyesüljünk

2008-05-30T05:21:00.000-07:00

Isten hozott a Füles és pajtásai oldalra - a Füles Egyesület honlapjára - mindenkit, akinek elege van abból, hogy 2oo8-ban is akad olyan közösség - Székelyföldön, Gyergyóban (vagy elvileg bárhol a "civilizált" világban) - , ahol a nyafogáson túl képtelenek tenni azért, hogy négylábú, szerencsétlen sorsú barátaink is civilizált keretek közt éljenek. Mert az Életnek két lábon és négy lábon is méltósága van.

Tudjuk, hogy nagyon sok állatbarát van, ki a gazdátlan kutyák életének rendezésével a saját családját is biztonságban szeretné tudni.

Tudjuk, mert már sokukkal beszéltünk, és tudjuk, akadnak dugába dőlt kezdeményezések is - az előző kezdeményezőknek a legmélyebb tiszteletünk, és reméljük, nem túl megkeseredettek a kudarctól, így sikerül őket is felkutatnunk, és a projekt mellé állítanunk erőikkel, elképzeléseikkel, lehetőségeikkel.

Most hátha másként sikerül! - a Ti segítségetekkel. A Füles Egyesület pár gyergyói asszony lelkességének köszönhetően remélhetőleg őszig bejegyeztetődik.

Addig "egyesüljünk":) azért, hogy építeni lehessen Gyergyóban egy kóborkutya-menhelyet. Fel tudjuk mérni a szükségleteket, költségvetést, elébe tudjunk nézni az akadályoknak. Már belefogtunk, szó szerint éjt nappallá téve (ha Vicus hozzáállására gondolok...)

Írjatok nekünk a gheva@rdsbv.ro címre (Gergely Vicus postaládája) - de itt is fogadunk kommenteket, bármely bejegyzéshez -, és dobjuk össze a (mentő)ötleteket.

Üdv,

Füles & Hugi