Konferencia az ember legjobb barátjáért

Többek közt őket is megmentettük a brassói Síralomvölgyből, a sintérek karmai közül a Milioane de prieteni állatmenhely vezetőjének, Cristina Lapisnak a jóvoltából, illetve Ionut és Alina dokiknak köszönhetően. Elvittük őket Csíkszeredába Orendi Éva menhelyére, ahol nem csak szakszerűen gondoskodnak róluk, de finom "lefetyelni való" mellé sok-sok szeretet is kapnak. Igaz, mindez még áprilisban történt és már sokszor írhattunk volna róla, de valamitől egyikünknek sem volt lelkiereje hozzá. Túl sok fájdalom volt az egész akcióban, sok öröm, siker, gond, probléma, valahogy úgy éreztük magunkat, mintha egy óriási forgatagba kerültünk volna és nem tudtuk a szélvihar merre sodor. Úgy tűnik jó irányba tartunk, ugyanis Borboly Csaba, Hargita megye Tanácsa elnökének az ösztönzésére, most éppen ezerrel szervezzük az első állatvédelmi konferenciát és abban reménykedünk, hogy Isten segítségével a későbbiek során még fogunk ilyent szervezni. Sőt! A konferencia programjáról, előadóiról egy későbbi bejegyzésben még visszatérek, most egyelőre a rövid és középtávú céljainkat vázolom, hogy lássátok, csupán ezért hallgattunk olyan nagyon, mert közben dolgoztunk.

A konferencia fő célkitűzése:

· elindítani egy párbeszédet az állatvédő civilszervezetek, önkormányzatok, állatgazdálkodási közszolgálatok, állategészségügyi hatóságok között;

· platformot teremteni egy olyan probléma közös és humánus megoldására, amely mindannyiunknak gondot okoz;

· lehetséges anyagi és egyéb természetű források megtalálása menhely létrehozására, illetve működtetésére.

A konferencia eredménye rövidtávon:

· terület állatmenhelynek;

· megtalálni azokat a potenciális támogatókat, akik segítenek a menhely felépítésében;

· megtalálni azokat a potenciális támogatókat, akik továbbra is támogatnak a menhely fenntartásában;

· fenntartani a folyamatos kommunikációt az önkormányzatokkal, illetve egyéb érdekelt/érintett hatóságokkal, szervezetekkel.

A konferencia eredménye középtávon:

· elérni, hogy valamennyi önkormányzat anyagilag támogassa a menhelyet: - fizessék az állatgondozókat, állatorvosokat;

- segítsenek be anyagiakkal a menhely fenntartásába (például víz, csatorna, szemételhordás, villanyszámla, takarmány)

· sterilizálási kampányok szervezése különféle településeken.

Mindezt miért? Hát többek közt azért, mert nem szeretnék még egyszer kutyát menteni sem a brassói, sem más sintértelepről. Természetesen, ha "kényszerítenek" rá, elsősorban a különféle hatóságok idióta, nem állatbarát intézkedéseikkel, akkor megteszem. De egyébként nem akarom. Nem, mert nem hiányzik az az érzés, amit akkor éreztem, amikor a képen látható Hajdú névre hallgató, a kuka mellől ismert gyergyói kutyus "utánam szólt" a brassói sintértelepen, síró, könyörgő hangon: "Hát nem ismersz meg?! Vigyél magaddal!" Valóban alig ismertem meg, mert a kedves, gömbölyded kölyökkutya sovány, nyúlánk lett néhány nap alatt a sintérek "szenzációs" gondozásától. De elvittük őt is, ahogy a társait is Csíkszeredába. Bár Gyergyószentmiklósra vihettük volna, bár el se vitték volna innen... No, hát többek közt ezért szervezzük ezt a konferenciát. További részletekkel hamarosan visszatérek.